A lengyel város harmincezer zarándok fogadására készült, lapzártánkig úgy tudjuk, hogy Magyarországról mintegy kétszázötvenen érkeztek. A találkozóra Poznan érseke és a város ökumenikus vezetői hívták meg a fiatalokat, akik együtt imádkoztak, énekeltek és elmélkedtek Alois testvér, a taizéi közösség vezetőjének gondolatairól.A taizéi testvérek ehhez hasonló ötnapos európai találkozókat 1978 óta készítenek elő – Lengyelországban immár harmadszor. Ezek a találkozók részét képezik a bizalom zarándokútjának, amelyet Roger testvér, a taizéi közösség alapítója indított útjára. Magyarországon legutóbb október 23. és 25. között Pécsett volt találkozó. A résztvevők a délelőttöket Poznan és a közeli Gniezno százötven egyházközségében töltötték. Délutánonként a város kiállítási csarnokaiban találkoztak a fiatalok, ahol közös imákra és különböző műhelyfoglalkozásokra került sor a szociális igazságosság, valamint a belső élet és a szabadság témáiban. Az esti imákon Alois testvér, a taizéi prior (a közösség vezetője) tartott elmélkedéseket. A poznani találkozó alkalmából a taizéi közösség vezetője nyilvánosságra hozta a Levél Kínából című elmélkedést, amelyet ötven nyelvre fordítottak le, és amelyet a fiatalok érkezésükkor kaptak kézhez. Alois testvér egy kínai és egy koreai testvér kíséretében három héten keresztül Kína különféle részeit látogatta. Tapasztalatairól így írt: „Micsoda hitbéli lendülettel találkozhattunk Kínában a keresztények között! Csodálatra méltó a kitartásuk és a hűségük. Találkoztunk olyan hívőkkel, akik a maguk egyszerű eszközeivel aktív szerepet játszanak országuk jövőjének építésében. A 2008-as nagy földrengések után többen Szecsuan tartományba utaztak, hogy segítséget nyújtsanak az áldozatoknak. Nagyra becsüli őket ezért a helyi lakosság.” A napokban véget érő európai találkozón elsősorban arra hívták a fiatalokat, hogy gondolják át a következő kérdést: vajon gondolkodunk-e eleget azon, hogy milyen értelmet adjunk szabadságunknak? Európában, de a világ más részein is, ez a kérdés egyre élesebben vetődik fel. Húsz éve, nem sokkal a nagy európai változások előtt, számos akadályt leküzdve, két találkozót készítettek elő Közép-Európában. Egy kelet-nyugati találkozót Magyarországon, Pécsett. A találkozóval egy időben megnyílt az Európát kettészelő „vasfüggöny” Magyarország és Ausztria között. Lengyelországban Wroclawban került sor a másik találkozóra, melynek előkészületeinek ideje alatt leomlott a berlini fal, s ennek köszönhetően ötvenezer európai fiatal először találkozhatott szabadon. Wroclawban Roger testvér ezt mondta a fiataloknak: „Az idén sok nemzet látta leomlani a vasfüggönyt, és vele egy időben láttuk ledőlni a félelem és megaláztatás falait is. Sokan egész nap, sőt még éjszaka is imádkoztak a népek szabadságáért.”
Taize-media
