– Ferenc pápa a bevándorlási politikától a családok és a szegények helyzetéig számos érzékeny témát érintett az európai parlamenti képviselőknek mondott beszédében. Bíboros úr mit tart fontosnak e felszólalással kapcsolatban?
– A szentatya áttekintő képet adott beszédében. Szólt arról, hogy milyen lényeges az európai népek közti béke és alkotó együttműködés, ugyanakkor felhívta a figyelmet egy alapvető problémára is: arra, hogy Európa elöregedőben van, nem édesanya, hanem inkább nagymama – ahogyan korábbi beszédeiben is gyakran fogalmazott a pápa. Rávilágított a termékenység problémájára, értsük ezen egyrészt – a szó biológiai értelmében – a gyermekek vállalását és nevelését, de értsük azt is, hogy mit kínál Európa a világnak, milyen vonzó ideálokat követ, amelyeket másoknak is tovább akar adni.
Fáradtság, lehangoltság, individualizmus jellemzi a mai európai életet, Ferenc pápa egészen pontosan megfogalmazta ezt. A problémák meghaladásáról már inkább az Európa Tanácsban hallottunk, ahol a szentatya beszéde elvi magasságokból szólt. Beszélt arról, hogy vissza kell térni az alapokhoz, mert csak a gyökerekből táplálkozva lehet megújítani a fa hajtásait, hogy új termést hozzanak. A gyökerekből kell táplálkozni, vagyis az eredeti, alapvető emberi értékekből: azokból, amelyek egyúttal keresztény értékek is. Erről szólva tett említést Ferenc pápa arról is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és más szervek munkájában többedik generációs úgynevezett emberi jogok is szerepelnek, amelyeknek mintha nem lenne kapcsolatuk ezekkel a gyökerekkel, vagy legalábbis nem könnyen átlátható ez a viszony. Ezen intézményeknek kétségtelenül nagyon fontos feladataik vannak, melyeket elvileg senki sem vitat. Mindkét helyen örültek annak, hogy az európai szervezetek egyfajta elismerést, bátorítást kaptak a katolikus egyház részéről.
– Az Európa Tanács, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága tagjaihoz intézett beszéd fontos eleme volt, hogy a pápa felajánlotta az egyház segítségét, amely az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsán keresztül folytatott párbeszédben mutatkozhat meg. Bíboros úr e testület elnökeként hogyan fogadta Ferenc pápa szavait?
– Örömmel, mert ez azt jelenti, hogy az előző években végzett munkát hasznosnak és értékesnek tartja. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának titkársága szoros kapcsolatot tart fenn egyrészt a Szentszéknek az Európa Tanács mellett működő képviseletével, másrészt a tanács tagjaival. Ez a párbeszéd lehetővé teszi, hogy amikor az egyes országok püspöki karai felfigyelnek egy-egy előkészületben lévő tervezetre, azonnal fel tudják venni a kapcsolatot azokkal, akik az adott országot képviselik az Európa Tanácsban.
– A nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozik a szentatya strasbourgi beszédeivel kapcsolatban azzal a festménnyel, amelyről az Európai Parlamentben tett említést Ferenc pápa. Raffaello egyik leghíresebb vatikáni freskóját idézte fel, amelyik az athéni iskolát ábrázolja. A kép középpontjában Platón és Arisztotelész áll, egyikük az ég, másikuk az emberek felé mutat. A szentatya úgy fogalmazott, hogy Európát és történelmét e kép mintájára a menny és a föld folyamatos kölcsönhatásaként lehetne meghatározni. A sajtó kiemeli, hogy a ma Európájában valóban fontos a párbeszéd. E téren milyen eredményeket hozott a látogatás?
– Ezt majd a jövő mutatja meg. Annyi azonban bizonyos, hogy e gondolatok és értékek mentén az európai katolikusoknak – és itt nem csak a püspökökre gondolok – hozzá kell szólniuk azokhoz a nagy témákhoz, amelyekkel akár az Európai Unió, akár az Európa Tanács foglalkozik. Hogy ennek a bátor és világos hozzászólásnak mennyi lesz a foganatja, az sok mindenen múlik. Mindenesetre nem szabad föladni a reményt, világosan és lelkesen kell hozzászólni e kérdésekhez, keresztény szellemben. Olykor úgy tűnik, eredménytelen ez az igyekezet, időnként azonban – és éppen az Európa Tanácsnál tapasztaltuk ezt – elérhetők a szavazásokon olyan többségi döntések, amelyek ezen értékek mellett foglalnak állást.
– Magyarországról delegált képviselők is hallgathatták a pápát mind a két plénumon. Ki tudna emelni a szentatya üzenetéből egy-két olyan témát, amely a hazai politikai-társadalmi valóságra is érvényes?
– A munka értékének elismerése és a család támogatása, valamint az élet fontossága olyan kérdések, amelyek ma Magyarországon is nagyon aktuálisak.
Magyar Kurír
