Badacsony hegye akárhonnan nézzük is: pompás látvány. Csodálhatjuk a déli partról, úszhatunk vagy hajózhatunk felé, baktathatunk szőlői és borospincéi között. Varázsa így is, úgy is rabul ejti a messzi vándort. Titkát nem is olyan könnyű megfejteni.
Egy biztos: Badacsony otthonos. Ez nem csoda, hiszen a vidék ősidők óta lakott. Krisztus születése előtt már a rómaiak is felfedezték kedves, napsütötte lejtőit, amelyeket nem hagytak parlagon, hiszen ők ültették az első szőlőtőkéket. S ahol szőlő terem, ott borban sincs hiány. S ahol bor van, ott a kultúrát, a víg kedélyt és az életszeretetet is bőven mérik. A badacsonyi hegy levei ma is híresek. Jellegzetes, friss, zamatgazdag gyümölcsízük a páradús levegőnek, a kedvező klímának, a hosszú és meleg ősznek köszönhető. De ami ezeknél is fontosabb, arról a helyiek így vallanak: „Borainkban a kialudt vulkánok tüze ég tovább.” A Badacsony ugyanis a part legtermetesebb vulkanikus tanúhegye. Talaján olyan különleges ízvilágú szőlők teremnek, mint a testes Szürkebarát, a finom zamatú Olaszrizling, a fajtajelleges Rajnai Rizling, az illatos Rizlingszilváni, a könnyű Ottonel Muskotály, a kiváló pezsgőalap Chardonnay, a harmonikus ízösszetételű Sauvignon Blanc. A hazánkban is csak erre a tájra jellemző Kéknyelű igazi hungarikumnak számít, a badacsonyi ürmös pedig a XVIII—XIX. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert.
A hegynek, illetve a településnek híres szőlőin és borain kívül nevezetes épületei és zugai is vannak. A hajóállomástól nem messze taxik viszik fel a kényelmesebb látogatókat.
Ám ha igazi élményben akarunk részesülni, gyalogszerrel vágjunk neki a szerpentinnek. Nem fogjuk megbánni! A sziklák tövében találjuk a költő, Kisfaludy Sándor présházát, amely ma a Balaton legszínvonalasabb vendéglője. Nem messze tőle áll Szegedy Róza egykori prés- és lakóháza, amely ugyancsak a neves költőhöz és feleségéhez kötődik. Ma irodalmi emlékmúzeum. Innen felfelé gyalogolva találjuk a Rózsa-követ. A hegyoldalról lehasadt bazaltkő szintén Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A kő különös tiszteletnek örvend a szerelmesek körében. A hagyomány szerint ugyanis ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva ráül, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. Sőt, elegendő, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesül. Ha van kiért sóhajtani, ha nincs, a kőhöz mindenképpen érdemes felmenni, hiszen innen már csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Ám ha ennél is magasabbra vágyunk, semmi sem áll utunkban, hiszen a Kisfaludy-kilátóhoz felkapaszkodva 438 méteres magasságból gyönyörködhetünk a tó és a környező hegyek szépségében.
A település római katolikus templomában Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképeit vehetjük szemügyre. Az Egry sétányon lévő hajdani műteremház pedig a balatoni fények és színek nagymesterének állít emléket, benne Egry József képei és grafikái láthatók.
Hogy mi a titka a tájnak? A víz? A napfény? A vulkán? A bor? A szerelem? Valószínűleg mind együttvéve. Ám a mondát se feledjük, amely arról regél, hogy hajdan Badacsony fennsíkja óriások földje volt. A történet szerint Balaton, az utolsó óriás élt itt lányával, Haláppal. A leány halála után az apa síremléket akart emelni neki, így lelt rá egy nagy kőre. Amint megemelte, elveszítette egyensúlyát, és az maga alá temette. Az elmozdított kő alól víz tört föl, és csak folyt megállíthatatlanul. Egy napon az emberek arra ébredtek, hogy a hegy lába előtt szelíden hullámzó tó ringatja a nap sugarait. A nagy vizet azóta is Balatonnak hívják.
Programok Badacsonyban:
Badacsonyi borhetek –
Július 14–29.
Rózsakő fesztivál –
augusztus 17–20.
Badacsonyi repülős nap –
augusztus 25.
Badacsonyi szüret –
szeptember 8–9.
