Fotó: Bókay |
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy a választások óta számos olyan döntés született, amely nem szerepel a most aláírt megállapodásban, hiszen az új kormány már előzőleg rendezte például az egyházi fenntartású kórházakkal szembeni tartozást, ezzel is jelezve, hogy az egyház közfeladatokat ellátó munkáját teljes mértékben elismeri. Ezzel az igazságosság állt helyre, hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Erdő Péter bíboros arról szólt, hogy a szentszéki-magyar vegyes bizottság megbeszélései konstruktív szellemben haladnak előre. A frissen aláírt megállapodás kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az a Szentszékkel kötött megállapodás keretén belül olyan aktuális részletet tisztázott a Magyar Köztársaság kormányával, melyhez a Szentszék is hozzájárulását adta. Az 1991-es 32. törvény szerint visszajáró, főként hitéleti és közszolgálati célú ingatlanok egy részéről a katolikus egyház 1997-ben lemondott, ennek fejében járadékot állapítottak meg számára. Hasonló megállapodást kötöttek a történelmi protestáns egyházak is a nekik visszajáró ingatlanok jóval kisebb részéről. Annak idején ezekkel az egyházakkal az állam szerződést kötött a járadékok kiegészítéséről, amelyet a katolikus egyház eddig nem kapott. Most az arányosság érdekében e járadék szerződésben való rögzítése történt meg. A kiegészítő normatívát érintő, a számvevőszék által megállapított hiányossággal kapcsolatban eddig is egyetértés volt – mondta a bíboros –, amely nem csupán a katolikus egyházra vonatkozott, hanem az összes iskolafenntartó egyházra, így az összegből az arányos rész jut majd a következő években a katolikus egyháznak. Éppen ezért az aláírt megállapodás – tette hozzá – nem a teljes összeg pontos elosztásáról, hanem az ebből a katolikus egyházra jutó arányos résznek a folyósításáról szól. Ezért köthette meg a püspöki konferencia elnöke jó szívvel ezt a konstruktív és értékes megállapodást – zárta beszédét Erdő Péter.