Szabó Ferenc SJ

A Biblia üzenete

„Krisztus, a mindenség királya” – így jelöli a liturgia az egyházi év végén Krisztus király ünnepét, hogy már ezzel is jelezze: ez nem földi királyság. Pilátus előtt Jézus megvallja: igen, király, de országa nem e világból való. A keresztre szegezett tábla (INRI): „Názáreti Jézus, a zsidók királya”, inkább gúnyolódás. A magát Messiásnak valló Názáretit a császár ellen lázadó prófétának bélyegezték így, hogy a habozó helytartót a halálos ítélet kimondására ösztönözzék. E király trónja a kereszt, és töviskoronát visel. A keresztről uralkodik. „Regnavit a ligno Deus”, ahogy az ősi himnusz énekli. Nem száll le a bitófáról, hogy gúnyolódóit elnémítsa.

A Biblia üzenete

A tíz leprásról szóló evangéliumi példázatból két tanulságot vonhatunk le: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!” A feltámadt Krisztus rendelkezése folytán a bűnbocsánatot Istentől kapjuk az egyház szolgája, a gyóntató pap közvetítésével. Isten irgalmas szeretetéről és a bűnbánat szentségéről megindító szavakat olvashatunk Ferenc pápa vallomásában, a jezsuita folyóiratokban közölt rendkívüli interjúban. Azt hangsúlyozza, hogy az egyház szolgáinak mindenekelőtt az üdvösség örömhírét és az irgalmas Isten megbocsátó szeretetét kell hirdetniük, mert az Emberfia azért jött, hogy keresse azt, ami elveszett, keresse és visszafogadja a megtérő bűnösöket, gyógyítsa a betegeket.

A biblia üzenete

Jé­zus az elő­ke­lő fa­ri­ze­us há­zá­ban a meg­hí­vot­ta­kat pél­da­be­széd­ben ta­nít­ja alá­zat­ra, ami­kor lát­ja, hogy vá­lo­gat­ják a fő­he­lye­ket: „Mi­kor la­ko­da­lom­ba hív­nak, ne ülj az el­ső hely­re…” Ma is ta­pasz­tal­juk la­ko­dal­mak, ün­nep­sé­gek al­kal­má­val, hogy az elő­ke­lőb­bek­nek át kell ad­ni az el­ső he­lye­ket; a sze­ré­nye­ket ilyen­kor nem éri szé­gyen. De itt nem csu­pán bi­zo­nyos ud­va­ri­as­sá­gi sza­bá­lyok meg­tar­tá­sá­ról van szó. A jé­zu­si alá­zat nem pusz­tán il­len­dő­ség dik­tál­ta sze­rény­ség, ha­nem a cím- és rang­kór­ság meg­bé­lyeg­zé­se, amely mö­gött a gőg és a má­so­kat el­nyo­mó tör­te­tés hú­zó­dik meg.

A Biblia üzenete
Jézus a vasárnapi evangéliumban kemény szavakkal ítéli el a féktelen bírvágyat, a tobzódást a gazdagságban. Figyelmezteti kortársait és a mai embereket is, hogy röpke életünk után jön a számonkérés, és a kapzsi gazdag nem viheti magával a sírba kincseit. Erre utal Ferenc pápa többször ismételt, nagyanyjától hallott mondása is: A halotti lepedőn nincsen zseb!

A Biblia üzenete

A vasárnapi evangéliumi szakasz a naimi ifjú feltámasztását mondja el. Jézus számtalan csodát tett nyilvános működése során: betegeket gyógyított, a vakoknak visszaadta a látást, talpra állította a bénákat, megnyitotta a süketek fülét, és néhány halottat is életre keltett. Legtöbbször a beteg vagy hozzátartozói könyörögtek a gyógyításért. A naimi ifjú életre keltése sajátságos. A halott fiát sirató özvegy észre sem veszi, hogy a tömegben megjelenik egy idegen, Jézus.

A Biblia üzenete

A halálba induló Jézus – a János-evangélium szerint – az utolsó vacsora alkalmával megismétli övéinek az új parancsolatot: „Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is!” És itt rögtön emlékezünk János első levelének 4. fejezetére, ahol – mintegy Jézus szavait kommentálva – a szeretett tanítvány megadja e parancsolat legmélyebb teológiai indokát, forrását: „Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.” (1Jn, 47–8)

A Biblia üzenete

Nyilvános működése során Jézust állandóan zaklatják, vádolják a farizeusok és az írástudók, a templomi arisztokrácia képviselői, mivel szabadon értelmezi és megszegi a mózesi törvényeket, például a szombat megtartására és a rituális tisztálkodásra vonatkozó aprólékos előírásokat és tiltásokat. A hagyományokat magyarázó rabbik egyre szaporítják ezeket, de közben elhanyagolják az igazságosságot és a szeretet főparancsát. Az új Mester megmutatja tekintélyét a tanításban, hatalmát a csodás gyógyításokban, és botrányt kelt azzal, hogy a római elnyomókat képviselő vámosokkal étkezik, s magához engedi a közismert utcanőket. De a botrányok botránya az, hogy még a bűnöket is megbocsátja, amire pedig csak Istennek van hatalma. Végül majd az istenkáromlás vádjával szolgáltatja ki őt a főtanács Pilátusnak, a római helytartónak, hogy keresztre feszíttesse.