Egy 1698-as vizitáció így írja le a látottakat: „Június 9- én érkeztem Két Tornyú Lakra, bizonyos pápai nemesek birtokán, Veszprém vármegyében. Templomát a háborús időkben az ellenség felgyújtotta, most újból zsindellyel fedett, kőből épült tornya van és benne kicsiny, megáldatlan harang függ. A temetőnek nincs kerítése. Tartozékai nincsenek, felszerelése sincs. A plébánia lakosai nem tudják, milyen szent tiszteletére épült. Maga a plébániaház megfelelő állapotban van, de nincs szántóföldje és egy darabka rétje sem. A lakott házak száma 16. Katolikus egy, a többi nem katolikus.”
(Egy 1944-es helységnévtár szerint a faluban 102 ház volt 624 lakossal.) „A török időkben a hódoltság és a királyi országrész határán fekvő településre nehéz idők jártak – olvasható a templomról szóló ismertetőben. – 1683-ban a Bécs alá vonuló hadak elpusztították a falut. A már a XVII. század elején református kézen lévő templomot 1753-ban helyreállítottként lajstromozták. Renoválták 1818-ban, majd 1855-ben, végül – miután 1889-ben villámcsapás rombolta régi déli tornyát – neogótikus stílusban újjáépítették.”
Az 1860-ban a helyszínen járó Rómer Flóris ezt jegyezte fel a kéttornyúlaki református egyházról: „Ezen XIII. századi templomnak… kerek ívű kapuzata felül, mint Jákon, csúcsos háromszögű szegéllyel bír, a kerek ív belső tagozata csinos levéldíszű (…), a kapuzat egyik fejezetén stilizált, jobbra száguldó és kacskaringósan emelt farkú állat (oroszlán?) látszik.” Ez a kis dombormű sokáig nem volt látható, mivel a középkori templomot átépítették. De az 1961-ben kezdődő szakszerű falkutatás eredményeként előbukkant a nyugati homlokzat román stílusú részleteivel együtt a timpanon közepén lévő oroszlán dombormű, valamint két eredeti, tölcsérbélletű ablak is. Ez az ábrázolás valóban középkori, és merőben katolikus.
