Fotó: Kovács Zoltán
Lázár Csaba sokoldalú alkotó. A beszélgetés alcímében említett munkaterületei mellett a Magyar Katolikus Rádió vezető bemondója, az adó egyik népszerű irodalmi műsora, az „Itt az Írás” megálmodója, szerkesztője, s a harminc percben elhangzó művek tolmácsolója is. Ráadásként a Protestáns Újságírók Szövetségének tagja, rendezvényeik állandó önkéntese. S az utóbbi években a szakrális hátterű budakeszi szabadtéri színjátszás motorja a makkosmáriai kegytemplom kertjében. Első kérdésem is ehhez a komoly szabadtéri „nyitáshoz” kapcsolódik.
Mikor és melyik darab volt az első bemutatójuk, s kikkel szövetkezve tudta megvalósítani azt a régi álmát, hogy Budakeszin otthont teremtsen a vallásos hátterű nyári színházi estéknek?
– A város kulturális alpolgármestere keresett meg, hogy nem segítenék-e egy keresztény értékeket megjelenítő nyári színház létrehozásában. Nagy Gáspár költő egykori lakóhelyén többször felléptem, innen volt az ismeretség. A Budakeszi Templomkert Színház festői környezetben, a makkosi jelenés és csodák valódi helyszínén, 2015-ben a templom történetét bemutató előadással, Varga Lóránt Kővel, kő nélkül című darabjával bűvölte el a közönséget három estén át. Az előadás a Budakeszi Szépítők Egyesülete szervezésében jött létre.
A városi közösségek kohézióját nagyban erősítette, hogy a hagyományőrző kör és a református kórus tagjai is felléptek, szerepet vállaltak a városban élő amatőr színészekkel együtt, akik között van vállalkozó, nyugdíjas, nyomdász, tolmács, tanár, zenész. A nyári színház a közösségi színjátszás és a profi színjátszás elemeit ötvözve sikeres budakeszi műfajnak bizonyult.
Kik e nemes vállalás állandó, helyi és országos segítői?
– Az imént említett résztvevőkön kívül a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, a művelődési ház, a Magyar Katolikus Rádió és a katolikus sajtó is segített 2015-ben, s most is. Az első előadás fővédnöke Spányi Antal megyéspüspök úr volt, aki ezúttal is támogatja az előadás létrejöttét.
Hogyan ismerte meg Ungváry Zsolt drámáját? A darab főszereplője Győr hős lelkű katolikus püspöke, báró Apor Vilmos, aki 1945. március harmincadikán szó szerint „életét adta juhaiért”, azokért a győri rezidenciájára befogadott lányokért, asszonyokért, akiknek női méltóságát és életét zaklató szovjet katonák veszélyeztették. Aport ezért, s az üldözöttek oltalmát szolgáló egész életéért 1997-ben boldoggá avatta II. János Pál pápa. Ez áll a dráma középpontjában.
– Lukácsi Huba, a Latinovits Diákszínpad alapítója hívta fel a figyelmemet a darabra. Az eredeti változatot ők vitték színre. Megkerestem a szerzőt, és egy kicsit átdolgozta számunkra ezt az értékes, felekezetek feletti üzeneteket is hordozó művet, amely, címe ellenére, nem Apor püspök boldoggá avatásáról szól. Az előadás középpontjában az a jézusi mondat áll, hogy: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15.13). Apor Vilmos áldozathozatala a rábízottakért, s ezen nem csak katolikus híveit kell értenünk, óriási lelki nagyságra vall. Égetően hiányzik ez a magatartás a mai világból.
A plakáton a főcím alatt ez áll: „Képzeletbeli tárgyalás Apor Vilmos emlékére” – Élőzenei közreműködők: „A Spirit of Brass Quintett és a budakeszi egyesített kórus”. Mindez izgalmasan, de nagyon rejtélyesen hangzik. Kérem, segítsen feloldani: mit takar az alcím, s hogyan lehet harmóniába hozni egy rézfúvós együttes és egy kórus muzsikáját?
– A történelem ítélőszéke összeül, és megidézi Apor tetteit, életét. Ez egy fikció. Lelkek találkoznak, földi és transzcendentális idősíkok, terek váltják egymást. A fúvóskvintett egy régi hagyományt elevenít fel. A misék orgonamuzsikáját gyakran helyettesítették rézfúvósokkal, mert ezek a hangszerek az orgonát idéző hanghatásra alkalmasak. A régi körmenetekben is így szólt a processziót kísérő zene. Egykoron még nem tudták kivinni az orgonát a templomból, ezért született ez a megoldás. Nálunk is így szólal majd meg, a kórus kíséreteként, élőben.
A darabot Barnóczky Ákossal együtt rendezte, s Apor Vilmos szerepében Önt láthatja-hallhatja a közönség. Egy „mokány”, Arany Jánosunk költészetét magyaros öltözékben tolmácsoló református előadóművészt, egy katolikus püspök testi-lelki „öltözetében”. Hogyan tudta megoldani ezt a színészpróbáló feladatot?
– Barnóczky Ákossal már dolgoztunk ilyen konstrukcióban. Ő filmrendező is. Az előadásban több emlékkép filmen jelenik majd meg, lesz egy nagy vászon is a színpadon. Sokat segít az én jeleneteim színrevitelében. Ő lesz a „szemem”. Az előadás szervezői feladatait is én látom el, a kórusokkal együtt egy ötven-ötvenöt fős produkciót kell működtetni. Ezért dolgozunk ilyen munkamegosztásban. Ami a szerepet illeti, az valóban nagy kihívás. Ugyanis minden pátosz és mesterkéltség nélkül kell felmutatni ezt az önként hozott áldozatot. El kell hinnünk, és el kell hitetnünk a közönséggel, hogy ma is élnek, élhetnek köztünk ilyen áldozatkész emberek. Nagyon nehéz feladat ez, mert ma mindent cinikusan, méregetve szemlélünk. Érdekes, hogy a pályámat végigkísérik ezek a papi szerepek. Végzős vizsgámon és aztán még éveken keresztül Pater Ahern alakját játszottam a Várszínházban, Az Úr katonái című darabban. Egyébként világéletemben a felekezetközi párbeszéd híve voltam.
Egy ilyen komoly vállalkozáshoz társak, szövetségesek kellenek. Most, a második makkosmáriai szabadtéri évadban kikre számíthatott művésztársakként, illetve civil segítőkként?
– A nemrég alakult Mezei Mária Egyesület mellett a helyi önkormányzat, a katolikus egyházközség, a református kórus, a művelődési ház, civilek, egyszóval sokan dolgoznak a sikerért. Igazi közösségi ügy minden makkosmáriai produkció. Magyar Gyula, az elhivatott és tehetséges fővilágosító a kertet varázsolja színházzá, de a hivatásos színészek, Timkó Eszter, Csík Csaba, Kovács Éva Rebecca is szívügyüknek tekintik az előadásunk sikerét, nem csak színészi munkának.
Reményeim szerint lesz folytatása az előadásnak, és akkor diákok, más városokból érkezők is megtekinthetik. Tervezünk továbbá győri és gyulai előadást, „tájolást”, Apor Vilmos püspöki és plébánosi életének, szolgálatainak egykori helyszínein.
(Az előadások június 8-án, 9-én és 10-én 21 órakor kezdődnek a makkosmáriai kegytemplom kertjében, esős időben a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban. Jegyeket a budakeszi városházán és az Erkel Ferenc Művelődési Központban lehet vásárolni. Internetes jegyértékesítés a Jegy.hu-n.)
