A háromnapos programon részt vett Halzl József, a szövetség elnöke is, aki elmondta, hogy a határon túl – elsősorban a Felvidéken és Kárpátalján – élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységének elősegítésére jöttek létre 1989-ben. A szövetség diákutazási programja keretében közel háromezer magyarországi fiatal indul március 15-én valamely határon túli magyar településre, hogy közösen ünnepeljen ott élő diáktársaival.
A Rákóczi Szövetség kezdettől fontos feladatának tekintette, hogy részt vállaljon a határon túli magyar közösségek identitástudatának megőrzésében. Ám hamarosan kiderült, szükség lenne a meghívottak körének bővítésére, mert már az első szentendrei nyári táborba érkező felvidéki fiatalok is hiányolták az erdélyi s más elszakított területeken élő diáktársaikat. A kezdeti időszakban még nem gondoltak arra, hogy az iskolai szervezetépítést is ösztönözni kellene, s biztatni a diákokat, hogy törekedjenek az együttműködésre, szervezzenek programokat, erősítsék a partnerkapcsolatokat egymással és a magyar iskolákkal.
Mára intenzív kapcsolatrendszer alakult ki a határon túli és az anyaországi iskolák között. E szervezetépítéssel egyúttal civil társadalmi aktivitásra kívánták serkenteni a középiskolás korosztályt, mert úgy gondolták: az ország jövője nagymértékben attól függ, hogy a civil szférában kialakul-e cselekvő összefogás a jó ügyek szolgálatában. Az iskolák önmaguktól nem törekedtek e szellemiség kialakítására.
Felmerül a kérdés: a középiskolákból egy egészen új közegbe kerülő fiatalok hogyan gyakorolhatják a civil közösségi aktivitást? Az eddigi tapasztalatok szerint van rá remény, hogy aki a Rákóczi Szövetség által biztosított utat végigjárja, annak a lelkében maradandó nyomot hagynak a különböző programokon szerzett élmények. Idén például a szövetség március 15-i diákutazási programja keretében hetvennégy középiskola pályázott Kárpát-medencei utazási támogatásért. Valamennyi pályázat kedvező elbírálást nyert, s ennek köszönhetően közel háromezer magyarországi diák utazhat március 15-én valamely határon túli magyar településre, hogy közösen ünnepeljen ott élő diáktársaival. Az utazások támogatásának feltétele, hogy a hazaérkező csoportok írásos beszámolót készítenek tapasztalataikról. Az eddigi dolgozatokból kiderült: a diákokból nagyon sok esetben mély érzelmi megrendülést váltott ki az utazás. „Időnként még a könnyeket is kicsalják az olvasó szeméből!” A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok utaztatása hatékony eszköze a határon túli magyarság iránti elköteleződésnek, „s hazaszeretetük, aminek a magvait itt elvetettük, reményeink szerint megmarad bennük felnőtt- korukban is” – hangsúlyozta Halzl József.
Az elnök a jövőt illetően is derűlátó. A 2004 óta folyó iskolai ösztöndíj programjuk keretében arra buzdítják a határon túli családokat, hogy magyar iskolába írassák a gyerekeiket. Ennek érdekében a beiratkozást megelőző karácsonyi ünnepekre minden család egy szép ajándékcsomagot kap. Az ehhez mellékelt levélben pedig tizenkét pontban megfogalmazzák a magyar iskola előnyeit. Majd – többek között a magyar civil társadalom adományaira alapozva – egyszeri, tízezer forintos ösztöndíjat ajánlanak fel, melyet egy iskolai ünnepség keretében nyújtanak át a gyerekeknek. Tavaly kilencvenegy helyszínen közel háromezer-háromszáz kisiskolás kapta meg ezt az ösztöndíjat. A program keretében az elmúlt évben engedhették meg először, hogy ne csak a szociálisan hátrányos régiókban élő, bejáró, illetve nagycsaládban nevelkedő gyerekek, hanem minden, magyar iskolába beiratkozott tanuló hozzájuthasson a támogatáshoz. Az ösztöndíjprogramhoz az alapítványi támogatáson kívül tavaly kétszázhét települési önkormányzat járult hozzá – részben a büdzséből, részben polgármesteri magánadományból, továbbá magánszemélyek is segítették a magyar iskolába járó gyerekeket.
A Rákóczi Szövetségben szerzett munícióval felvértezve egyre több fiatal vállal aktív szerepet a közéletben. Jelenleg a szövetség több mint tizenhatezer taggal és háromszázhúsz szervezettel rendelkezik; az utóbbiak fele középiskolákban működik. A tavaly belépett tagok átlagos életkora alig huszonkét év.
Fotó: Cser István
