Részt vettem 1993-ban az egyházmegyei zsinaton, amely nagy élményt jelentett. Sokat vártam ettől, reméltem, megújul a lelkipásztorkodás. De azt tapasztaltam, a zsinat anyaga végül szép könyv maradt, amelyet fölhelyeztünk a polcra” – utal a múltra Blanckenstein György plébános. Sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne megmenteni a zsinaton megfogalmazódott számos értékes gondolatot. „Így jött az egyházközségi zsinat gondolata: hogyan élünk és dolgozunk plébániánkon, s mit kell tennünk a jövőben?” Az első, egyházközséginek nevezett zsinatot 1999-ben tartották, a II. János Pál pápa által meghirdetett módon: a keresztények méltóképpen ünnepeljék meg Krisztus születésének kétezredik évfordulóját. Egy éven át nyolc munkacsoportban a családokról, az ifjúságról, a karitászról, az ökumenéről, a liturgiáról, illetve gazdasági és médiakérdésekről formálódtak az anyagok. A 2005-ös zsinaton visszatekintettek terveikre, s számba vették, mit sikerült belőlük életté váltani. „Elhatározásainknak mintegy nyolcvan százalékát”– folytatja Blanckenstein György. Gondolkodásuk középpontjában az állt: mennyire közösség az egyházközség, hogyan lehetne megerősíteni a kisebb közösségeket, a másik nagy cél az evangelizálás előmozdítása volt. „Nemcsak a prédikációk, a hittanórák szintjén, hanem ezen túlmenően: misszionálással. Érjük el a nem hívőket, a távollévőket. Ebben máig hátrébb vagyunk.” A plébánia bekapcsolódott a városmisszióba, s meggyőződtek arról, sokan megszólíthatók a távollévők, a keresők közül. „A mostani tanácskozást a kisközösségek zsinatának szánjuk. A kezdetektől arra törekedtem, hogy Szentendrén minél több lelkiségi közösség találjon otthonra.” Blanckenstein György tízéves korától a Regnumban nőtt fel, így „természetes, hogy rövidesen tizenhét csoport alakult a plébánián”. A házas hétvégék ugyancsak a szívéhez nőttek, hiszen idehaza néhány házaspárral ő indította meg őket huszonöt éve. Amikor odakerült, a plébánián működött a Kolping, az Antiochia közösség, az Alfa-kurzus, a Szentlélek-szeminárium, amely imaközösségekben maradt fenn. Az Alfa- kurzus a városmisszió gyümölcse. Eredetileg egy anglikán lelkész „találmánya”. Tizenegy héten át tartó bevezető kurzus a kereszténységbe: van-e Isten, kicsoda Jézus, mi a megváltás, mi az egyház? „Szeretném a közösségek életét jobban összehangolni, legyenek »egyház az egyházban «. Fönnáll a veszélye annak, hogy az egyes közösségek jól megvannak magukban, de nemigen kapcsolódnak az egyházközséghez.” A mostani zsinat azokat a gyakorlati formákat keresi, hogyan kapcsolódhatnak be a közösségek hatékonyabban a liturgiába, az evangelizációba, a karitászmunkába és a különféle plébániai programokba. Mottóként II. János Pál pápa másik gondolatát választották: a plébánia legyen a közösségek közössége.
