Ozsvári Csaba első jelentősebb munkája a csempeszkopácsi templom domborított díszkapuja. Legismertebb alkotásai: a magyarországi látogatása alkalmából II. János Pál pápának ajándékozott misekönyvborító, amelyet ünnepi alkalmakkor XVI. Benedek pápa is használ. A művész alkotása az esztergomi bazilika misekönyvének díszborítása, a budapesti és a brüsszeli nunciatúra kápolnájának ötvöstárgyai, valamint a váci egyházmegye több jelentős liturgikus tárgya. Ő készítette az óbudavári Schönstatt-kápolna egységkeresztjét, amelynek kicsinyített mását idén áprilisban, Rómában, személyesen adhatta át Benedek pápának. Az ő munkája a Vatikánban látható Vir Dolorum domborítás, Joseph Ratzinger bíboros egyik mellkeresztje, egy kehely, amelyet 2008-ban ajándékoztak a magyar főpásztorok a Szentatyának, és a Batthyány-Strattmann László boldoggá avatására készült ereklyetartó. Két utolsó munkája az épülő pátyi templom bronzkapuja volt, amelynek kazettái már csak részben valósultak meg, és egy ausztriai Mária-kegytemplom bronzkapuja, amelynek csak a terveit készíthette el. Művészetét nem a stílusok, irányzatok határozták meg. Az volt a célja, hogy munkásságával Istenhez emelje az embert, érzékelhetővé tegye számára a Végtelent. Tóth Sándor az esztergomi ferences gimnáziumban töltött diákévek után Egerben és Budapesten a Központi Szemináriumban tanult teológiát. Itt került kapcsolatba Sík Sándorral, akitől biztatást kapott kezdeti írásai folytatásához. Néhány év után tisztázódott számára, hogy nem papi hivatás az övé, hanem a civil életben kell szolgálnia egyházát. Magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett, de az újságírói pálya mellett döntött. Az Országos Filharmónia első kategóriás műsorvezetője lett. Régi hangszeresekkel járta az országot, templomokban, hangversenytermekben, művelődési házakban idézték fel „őseink buzgóságát” irodalomban és zenében. Közben tanulmányokat írt a keresztény nevelésről és a keresztény kultúra fontosságáról a családban. Részt vett az Éneklő Egyház prozódiai munkálataiban, új szövegeinek írásában is. 1971-től az Új Ember munkatársa, számos tanulmánya, interjúja jelent meg az irodalom, a vallás és a nevelés témakörében. Irodalmi munkásságáért, keresztény újságírói tevékenységéért a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét és József Attila-díjat kapott. A rendszerváltozás után a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője lett, majd 1994 óta főiskolai, teológiai, egyetemi oktatóként képviseli a keresztény szellemiséget. Rádiós, televíziós jegyzeteket ír, vallási és kulturális műsorokat szerkeszt. A Magyar Katolikus Rádiónak kezdettől szerkesztő-műsorvezetője. Nevéhez kötődik Az Igazság megszabadít benneteket című felnőtt katekizmus, valamint Martini bíboros Mária tovább szenved című könyvének fordítása. Az idén jelent meg Csillagárnyék című verses- és műfordításkötete a Szent István Társulatnál. – Nem kitüntetés, hanem ajándék számomra ez a díj, mert az egyháztól kaptam, ami nekem a legtöbbet jelenti – mondta meghatódva Tóth Sándor a ünnepség után. – Ma, amikor az érdekek és nem az értékek irányítják a világot, egyre nagyobb szükség van az egyház értékrendjének minél szélesebb körű közvetítésére. Szeretném továbbra is tiszta szívvel szolgálni egyházamat. Örülnék, ha még sokáig írhatnék, taníthatnék, rádiózhatnék, vagyis gyakorolhatnám a hivatásomat, ami egyúttal legkedvesebb tevékenységem is.
