Fotó: Jason Florio/MOAS
A hat nagy karitatív szervezet, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hat magyarországi menekülttáborban lesz jelen: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kérésére Röszkén és Kiskunhalason, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kérésére Nagyfán, Debrecenben, Vámosszabadiban és Bicskén. Az államtitkár hangsúlyozta: a karitatív szervezetek mindenekelőtt azoknak fognak humanitárius segítséget nyújtani, akik valóban rászorulnak, elsősorban az időseknek, a betegeknek és a kisgyermekes családoknak.
Hétről hétre összegyűjtik majd a tapasztalataikat, hogy minél hatékonyabban segíthessenek a bajbajutottaknak, és ha kell, együtt kezdeményeznek a menekültellátást megkönnyítő jogszabály-módosításokat.
Soltész Miklós a szervezett segítségnyújtás fontosságáról beszélt, mert – mint mondta – szeretettel és jó szándékkal is lehet nehézségeket okozni a menekülteknek és az országnak egyaránt. Az illegális bevándorlók nagy része ugyanis mobiltelefonnal érkezik az országba, és tájékoztatja az újonnan érkező migránsokat az egyes befogadó állomásokról, így ők már elvárásokkal érkeznek oda, és követelőznek, ha valamiért esetleg nem tudják biztosítani számukra ugyanazt az ellátást, mint amiről társaiktól értesültek. Az államtitkár elmondta: kérdés volt az is, hogy egyáltalán mit adjanak a menekülteknek. Mivel a migránsok eltérő kultúrájú és vallású országokból érkeznek, és eltérő étkezési szokásaik vannak, sajnálatos módon sok élelmiszer a kukába kerül. Nem mindegy tehát, hogy mit juttatnak el nekik. A legjobb olyan támogatást nyújtani, amelyet az őket jobban ismerő befogadó állomások kérnek.
Az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága július 10-én fordult a Karitatív Tanács tagjaihoz a Magyarországra érkező migránsok humanitárius megsegítése érdekében. A karitatív szervezetek július 13-án találkoztak az állami szervekkel, és azt kérték az ORFK, a BÁH, a Magyar Államvasutak (MÁV), valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság képviselőitől, hogy mondják meg, hol és milyen segítségre lenne szükségük. Majd a július 15-ei egyeztetésen szétosztották egymás között a hatóságok által összegyűjtött feladatokat. Mint kiderült, a menekülttáborokban leginkább matracra, ágyra és ágyneműre, ruhára, gyógyszerre, tisztító- és tisztálkodási szerekre, gyermekjátékokra és pelenkára van szükség. Ugyanakkor a táborba érkezők lelki támogatásában és a gyermekekkel való foglalkozásban is kérték a karitatív szervezetek segítségét.
