A gazdasági elit válsága

„Ez egy olyan típusú probléma, amiről soha nem fogjuk tudni azt mondani, hogy kipipáltam. Olyan feladat, amit meg kell oldanom napról napra; a családban, az utcán vagy a vállalatomnál.” E felismerésnek is része volt abban, hogy a főiskola elindítsa azt a képzést, amely megpróbál keresztény válaszokat adni a gazdaság mai kérdéseire.

Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos rendi nővér, a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban szakirány felelőse beszélt a kurzus indulásáról. „Vajon lesz-e fogadókészség e tematikára?” A válasz egyértelmű igen volt: a hallgatók ma már közszereplést is vállalnak, és a gazdaságban is megpróbálják érvényesíteni a tanultakat.

Ma igen erős az a felismerés, hogy a mindenen elhatalmasodó gazdaság erkölcsi tartalom nélkül embertelenné teszi az életet. Az erre született egyik válasz a CSR – Corporate Social Responsibility –, magyar fordításban vállalati társadalmi felelősségvállalás. Ez az üzleti világ azon elkötelezettségét jelenti, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, az alkalmazottakkal, a családjaikkal, a helyi közösséggel és a társadalom széles rétegeivel együttműködve, az életminőség javítása érdekében. Bodroghelyi Csaba, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért ügyvezető igazgatója beszélt róla, megemlítve, hogy a CSR elveit valló vállalatok egyfajta lelkiismereti gyógyírként fogják fel ezt. Azt már a hallgatóság soraiból tette hozzá egy felszólaló, hogy rosszabb esetben egyenesen PR-eszközként szolgál.

Bodroghelyi Csaba: „Mi, keresztények kicsit el vagyunk  lustulva; úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak a magánéletünkben és a hitéletünkben tükröztetjük az értékeinket”

A hit nem magánügy! Van keresztény válasz a gazdaság kérdéseire – ez volt a konferencia egyik alapvető üzenete. Bodroghelyi Csaba azt emelte ki, hogy a hívő ember számára adott válaszokat és az egyéb megközelítéseket nem kell feltétlenül szembeállítani, de az már az egyén felelőssége, hogy észrevegye, mely nézetek ellentétesek a keresztény tanítással. „Mi, keresztények kicsit el vagyunk lustulva; úgy gondoljuk, hogy elég, ha csak a magánéletünkben és a hitéletünkben tükröztetjük az értékeinket” – nyilatkozta Tóth Gergely, a Pannon Egyetem docense, levezető elnök a konferencia szünetében a Magyar Katolikus Rádió mikrofonja előtt. Az egyház társadalmi tanítása tartalmazza azokat az elveket, melyeket a gyakorlatba átültetve a gazdaság működése igazságosabb, emberségesebb lehet. De ehhez nem elég az egyes emberek erkölcsi nevelése, alkalomadtán a struktúrákat is módosítani kell. Ezt már Papp Tibor, a Sapientia teológus tanára mondta, azt is hangsúlyozva, hogy a szabad versenynél ma nem ismerünk jobb szisztémát.

Hernádi Zsolt: „A hitelezés során a résztvevők mind felelősséggel tartoznak”

A konferencia leginkább várt felszólalója Hernádi Zsolt volt. Ő a gazdasági életben, nagyvállalati vezetőként a gyakorlatban éli át a keresztény tanítás és a profitszerzés elvárása közötti ellentétet. Előadásában elemezte a jelenlegi gazdasági válságot. Ez „a világ gazdasági elitjének válsága. Morális válság és annak következménye mindaz, amit látunk, amiben élünk” – fogalmazott. (Tény, ami tény, ma már egész irodalma van annak, hogy a felelőtlen hitelezés, a „kreatív pénzügyi gondolkodás” hogyan indította el azt a folyamatot, amely egész országok, mint például Írország gazdaságának visszaeséséhez vezetett.) Hernádi Zsolt vállalata értékrendjének nagyon erős keresztény gyökereiről beszélt, hangsúlyozva azonban, hogy ez nem lehet kizáró jellegű. Akik ezt magukénak vallják – legyenek bár muzulmánok vagy ateisták –, ugyanazért a jobb jövőért dolgoznak. Ami mégis különbség a vallásos és a nem hívő ember között, az az, hogy az értéktévesztés ritkább az előbbieknél. Mert a hit és a hitbéli tanítás egyfajta iránytűként is szolgál. Mindenben, beleértve a gazdaságot is.

„Biztonságos hitelezés csak akkor lehetséges, ha a részt vevő szereplők szigorúan követnek bizonyos alapvető erkölcsi szabályokat.” A fenti mondatot – Samuel Gregg Hitelválság és jellemválság című könyvét idézve és még mindig a jelen válság tanulságait elemezve – Hernádi Zsolt mondta. A gondolat további része már nagyon rímelt a magyarországi helyzetre – tudjuk, hogy a magyar lakosság jelentős része vett fel svájci frank alapú hitelt, melyet sokan nehezen vagy egyáltalán nem tudnak törleszteni az árfolyam változása miatt. A hitelezés során a résztvevők mind felelősséggel tartoznak – és ez már újra a Mol-elnök gondolata. – A jegybankok is, amelyek a 2000-es évek elején az olcsó hitel felé vitték a monetáris politikával a gazdaságot. Tetten érhető a bankok és a hitelközvetítők felelőssége is. Erre példa, hogy Magyarországon a jelzáloghitel az adott ingatlan nyolcvanöt-kilencven százalékát is jelenthette. És tetten érhető a hitelfelvevők felelőssége. Akik sokszor nem számoltak a realitással, sokszor akaratlanul-tudatlanul – sokszor viszont akarattal – mentek bele a számukra veszélyes pénzügyi tranzakciókba. És jelen volt a politika, vagyis a politikusok felelőssége is, akik a választási siker reményében szabad folyást engedtek a folyamatoknak, nem akarván a rossz hír hozói lenni. Inkább a lovak közé dobták a gyeplőt. Végül: a felelősök között voltak a hitelminősítők, akik az esetek egy részében az elfogulatlan gazdasági elemző álarca mögött maguk is haszonélvezői lettek bizonyos folyamatoknak.

Baritz Sarolta Laura közgazdász, domonkos szerzetesnő: „A Sapientia főiskola hallgatói ma már közszereplést is vállalnak, és a gazdaságban is megpróbálják érvényesíteni a tanultakat”

Az emberi problémák nemcsak a hitel, hanem a gazdaság minden területén megfigyelhetők. És nemcsak a nagyvilágban, hanem Magyarországon is. Sőt. Itt a gazdasági válság mögött egyértelműen a morál válsága húzódik meg. Hernádi Zsolt osztozott a konferencia más előadóinak azon véleményében, amely szerint nem a piacgazdasággal van a probléma. Szemben az ezzel ellentétes nézeteket sugalló véleményekkel, amelyek a Mol vezetője szerint csak és kizárólag a felelősség áthárítását szolgálják. Személyes történetével kapcsolatban a talentumról szóló példabeszédet említette. Értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a kapott talentummal jól kell gazdálkodni. Aki nem ezt teszi, bűnös. Aki nem hatékonyan gazdálkodik, pazarol. Aki pazarol, bűnt követ el. A vezetők felelőssége hatványozott. A gazdaság tízparancsolata – ez az alcím szerepelt a meghívón, mely a főiskola által szervezett konferenciát hirdette. Mi volt a konferencia legfőbb üzenete? Talán az, hogy a keresztény társadalmi tanítás nemcsak a vasárnapoké. Hétköznap, az iskolában, a munkahelyen is képviselni kell. Mert a bőrünkre megy a játék. És azt is láthatjuk már, hova vezet, ha nem így teszünk.

Fotó: Kissimon István