Saját értékeik felfedezésére kértük őket, hogy gyűjtsenek három értékes tulajdonságot magukban, s azt írják bele egy kincsesládába. Sokaknak komoly gondot okozott ez a feladat. Tapasztaljuk, hogy a gyerekek, fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy egyediek, megismételhetetlenek, értékesek. Ezt egyszerűen nem hiszik el. Nagyon sok hibát találnak magukban, de nem tudják megfogalmazni értékes tulajdonságaikat. Ha arról faggatjuk őket, miért ilyen nehéz ez, ki is találhatjuk válaszukat: nem ezeket hallják általában, hanem azt, mit nem csináltak jól, miben hibáztak, miben nem teljesítettek az elvárásoknak megfelelően. Az említett osztályban volt egy roma kisfiú, aki nem írt semmit. Odaguggoltam mellé, s beszélgetni kezdtem vele. Közölte, hogy neki egyáltalán nincsenek értékei. Az órára vittünk mindenkinek összegyűjtve értéklistát, hogy ha nehezen megy a gyűjtés, ennek segítségével hátha mégis találnak magukban valami jót. Együtt próbáltuk átnézni ezt a listát, s már egy kis mosoly jelent meg az arcán. Kezdett felidézni konkrét helyzeteket, amikor a szüleinek, barátjának vagy csak egy ismerősnek segített. Így kiderült, hogy egy segítőkész, megbízható, nagy munkabírású, kitartó fiatalemberrel állok szemben. Kiderült, hogy a lista alapján több mint tíz értéket is felfedezett önmagában. Nagyon jó volt látni őt, és kísérni azon a felfedezőúton, amelyen most kezdett el járni. Ragyogó arccal szaladt oda egyik osztálytársához, akin látta, hogy még az értéklista segítségével is csak nehezen boldogul. Most már ő segített neki magabiztosan, s bátorította. Én csak messzebbről néztem őket. Már nem kellett besegítenem, minden működött.
a Családi Életre Nevelés program tanácsadója
