A nagy múltú épület, amely évszázadokon át nemzedékeknek volt a messze földön híres nevelője, mára oly mértékben megrendült statikailag és állagában, hogy a városi vezetés úgy döntött, június végén bezárja az épületet. A Piarista Gimnázium alapítását Volkra Ottó János veszprémi püspök (egyúttal a megye főispánja) ösztönözte. A püspök 1711-ben hívta az első piaristákat a városba, hogy – amint az alapítólevélben olvasható – „a nevelés nélkül álló, elhagyatott ifjúságot tanítsák”. Rendházukkal és templomukkal egybeépült a gimnázium, melynek első (később tovább bővített) épületét 230 éve adták át. A búcsúztatóünnepségen utoljára szólalt meg a csengő a legendás hírű iskolában. A rendhagyó évzáró ünnepség keretében az alapító rend képviseletében Borián Tibor piarista szerzetes, az iskola egykori diákja, a veszprémi Padányi Biró Márton katolikus gimnázium nyugalmazott igazgatója mutatott be szentmiseáldozatot, majd énekelt Te Deumot az intézmény emlékére.
Igazságot, emberséget, kultúrát sugárzó iskola zárja be most a kapuit, mondta beszédében, egyúttal köszönetet mondott az utódiskoláknak is, hogy folytatták a humánumra nevelést, az igényességre törekvést. Az intézményből később nagynevű költők, írók, művészek egész sora került ki: Ányos Pál, Batsányi János, Endrődi Sándor költők, vagy a legkiválóbb nyelvészek egyike, Simonyi Zsigmond, de itt tanultak a Cholnoky fivérek, Óvári Ferenc, Veszprém kultúrpolitikusa, a Balaton-kultusz megalapítója, Csikász Imre szobrászművész, Zichy Mihály festőművész, Kerényi György zenepedagógus, Zámbó István karnagy és Pesovár Ernő európai hírű néprajztudós is. Ez az iskola hat püspököt adott az egyháznak, s egy bíborost is (Lékai Lászlót). De a volt köztársasági elnök, Mádl Ferenc is itt tanult. A Veszprémi Piarista Diákszövetség nevében Varga Miklós mondott búcsúbeszédet, végül a közgazdasági iskola öregdiákjai nevében Szilvásiné Csordás Éva előadóművész szólt a búcsúzókhoz.
