– Miért volt fontos a festőnő számára, hogy megépüljön ez a kápolna?
– Udvardi Erzsébet 2008-ban megfestette Szent II. János Pál egész alakos képét, és a Klastrom-kút forrás közelében, a volt pálos kolostor melletti területen elkészítette az emlékhelyet, ahová elhelyezték a képet. Julius Janus érsek úr 2008-ban áldotta meg. Később is gyakran jártam Udvardi Erzsébet műtermében. Egy alkalommal megragadott a műterem sarkában álló ovális festmény, amelyen Szent István király látható. Akkor azt mondtam Erzsi néninek: egy szép kis kápolnában el tudnám képzelni ezt a képet oltárképként. Ő azt válaszolta, hogy annak is készült. Így indult a közös tervezgetés, amelybe bekapcsolódott Jankovics Tibor építész is. Ő tervezte a kápolnát. Sajnos időközben Erzsi néni nagyon beteg lett. Soha nem felejtem el utolsó előtti találkozásunkat, amikor megkérdezte tőlem: „Ugye, atya, meglesz a kápolna?” Én pedig megígértem neki, hogy meglesz! Hála az adományozóknak, a tervezőnek és a kivitelezőknek, valamint a badacsonytomaji közösség tagjainak és az itt lakó vállalkozóknak, a kápolna elkészült, augusztus 23-án a bíboros úr felszentelte.
– Mikor kezdték el építeni?
– Az előkészületek már Udvardi Erzsébet halála előtt megindultak. Az építkezés idén év elején kezdődött, miután nagyon sok adomány érkezett. Külön szeretném megemlíteni Mádl Dalma asszony lelkes segítségét. Ismerte és szerette Udvardi Erzsébetet, ezért mindvégig a szívén viselte a kápolna ügyét. Köszönet és hála illeti őt. A megvalósítást támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a badacsonytomaji városi képviselőtestület, a polgármester úr és sok jó szándékú adakozó, akiknek hosszan sorolhatnánk a nevét. A város apraja-nagyja részt vett a közmunkában, amikor a régi bányászlakások romos épületeit bontottuk, hogy bazaltköveket nyerjünk az új kápolnához. Plébános és polgármester nem egy alkalommal együtt pakolta a sok követ az egyházközségből és a városból, valamint a környező településekről érkező emberekkel.
– Milyen szerep jut a kápolnának ezen a hegyen?
– A kápolna környezete szerves egységet alkot a Szent II. János Pál pápa-emlékhellyel és a Klastrom-kút forrással, valamint az egykori pálos kolostorral. Ez utóbbit a bazaltkitermelés meddője betemette. A lelki töltődés és az elcsendesedés helye ez, amely országos zarándokút része lehet, és idővel a hegyi vallási turizmus szellemi központjává válhat. A Szűzanyához és Szent István királyhoz kapcsolódó ünnepeken mindig lesz szentmise. De lehetőséget adunk a szentmisére a lelkigyakorlatozóknak is, és azok számára is nyitva áll majd a kápolna, akik itt szeretnének házasságot kötni, vagy megkereszteltetni a gyermeküket.
– Bárki betérhet majd az istenházába, aki feljön a hegyre?
– A kápolna bejárati ajtaja vastag üvegből készült, amelyen át az oltárkép és a belső tér éjjel-nappal látható, mivel az ajtóba épített kis fogyasztású égők folyamatosan megvilágítják a festményt. A tervező egy mennyezeti nyíláson keresztül utat engedett a napfénynek is. Így augusztus 15. és 20. között a beeső fény éppen Szent István király bazalt járólapba vésett monogramjára esik.
– A badacsonytomajiak számára mit jelent ez a kápolna?
– Mindannyiunk számára öröm, hiszen korábban csak a hegy lábánál volt kápolna. A plébánia történetének leírásában akadtam rá, hogy az 1700-as években állt a hegyen egy Szent István-templom, amely köré temetkeztek is. Aztán a faluban építettek egy másik istenházát, mivel ide nehéz volt feljutni, főleg télen. Az új kápolna létrejötte a hegyi szellemiség és a hit megújulását is jelenti. Megvalósulása kifejezi tiszteletünket és hálánkat is az évtizedeken át itt élt és alkotott Udvardi Erzsébet festőművész iránt.
– A város nagyon készült erre az eseményre?
– Igen, a város felajánlotta, hogy a kápolna alatti földterületet ajándékba adja az egyházközségnek, a környező területet pedig jelképes összegű bérleti díjért (évi 1 Ft) a Szent Imre-plébánia rendelkezésére bocsátja. Amikor pedig kétkezi munkáról volt szó, akkor is lelkesen jöttek, és együtt dolgoztunk.
– Önnek mit jelent ez a kis kápolna?
– Lelkipásztorként számomra nagy ajándék és fontos tapasztalat, hogy a templomi hirdetés útján meghívott emberek eljöttek, és hívtak magukkal másokat is. Az ilyen építkezésnek közösségteremtő és -építő szerepe van. Bízom abban, hogy az ősfáktól és hatalmas bazaltkő tömböktől körülvett, csendes völgyben épült Szent István király-kápolna jó lehetőséget jelent majd az itt élők és az idelátogató nyaralók számára, nemcsak a sétára, hanem a megállásra és a befelé figyelésre is.
Fotó: Győrffy Árpád
