Angyal űzött, égi bosszú – önkéntes
foglyaként árva űr-tereknek?
Izgalmas volt? Közömbös, semmilyen?
Világom, félálom-roncsok tája,
itt csak képzelődni lehet, lenni nem.
Bolond szám még káromol, magasztal,
lassan körülvesz Isten éjszakája,
hogy eltűnjek, együtt a számtalannal.
Esti pára
És csak lebeg az esti pára
az ég fölött a föld alatt
holtak szakálla ahogy nő
és gonosz-lélekként felfakad
Ő tervezi véletleneit
miközben romlik süllyed a Bárka
kezdheti újabb tízezer éveit
egy aion lesz
fel nem támadása