Látható angyalkép, feje fölött szivárvány, amely a tisztaság szimbóluma. Egyúttal a szépségé! De ki a legfőbb szépség? Egyházatyák irodalmában a Szentháromság ragyogásának tükörképe, a teremtés vigasza. A jóság által övezett szív szivárványosan hajlik. Egy végtelen ecset a világot mindig színes ívvel festi, amíg az ember szét nem dúlja a megtartó boltozatot…
Kifeszített íjnak látom a kettős ívet: az egyik hozzám hajlik, a másik mintha emelné az alatta lévőt. Körkörösen ragyog – párhuzamosan, hiszen el nem választható, ami a fenti és a lenti.
Az irgalom jelképe, záloga az ígéretnek, amely egyszer elhangzott.
Fotó: Tóth Sándor
