Fotó: Borsodi Henrietta
Van úgy – őrzök néhány ilyen szeptemberkezdetet az emlékeim között –, hogy amikor az első iskolanap elérkezik, hirtelen rosszra fordul az időjárás. Mintha a nyarat siratná a diákokkal együtt. Vagy egyszerűen csak biztatás ez, amolyan fonák módon: „Ne szomorkodjatok, ez már az én időm, az őszé, eltakarom a napot, hogy ne is gondoljatok a Balaton-partra, most itt a helyetek, az iskolában.” Épp így volt idén is, legalábbis hazánk északnyugati sarkában. Szeptember 2-ára virradva erős, szűnni nem akaró viharral köszöntött be az ősz.
Szakadó esőből lépünk be a templomba, ahol Szentlelket hívó tanévnyitó szentmisét ünnepelnek a gimnazisták ezen a hétfő reggelen. „Összegyűltünk oltárodnál, kél szívünkben új remény” – hangzik a kezdőénekben, s valóban, az oltár köré gyűlt mintegy négyszáz diák és tanáraik, ez a közösség, mely a már több mint negyedszázados katolikus általános iskolához csatlakozott most, új remények hordozója lehet.
A szentmisén Németh László általános püspöki helynök mellett az esperesi kerület papjai, valamint kapuvári születésű, itt felnőtt lelkipásztorok koncelebrálnak, köztük Korzenszky Richárd OSB nyugalmazott tihanyi perjel.
Felhangzik a pünkösdi szekvencia, a Szent Anna-templom szkólájának tolmácsolásában. „Jöjj, és töltsd be híveid / titkos mélyű szíveit, / boldogító égi tűz! / Semmi, semmi nélküled / az emberben nem lehet, / semmi tiszta, semmi szűz (…), osszad, osszad pazaron / hét szent ajándékodat!” Babits fordította szavak, nyolcszáz éves dallam, imádság egy megszülető katolikus iskoláért.
Veres András püspök a prédikációban a diákokhoz szól. Szeretné megosztani velük is azt, amit tanáraiknak és szüleiknek már volt alkalma elmondani: a keresztény nevelés célja, hogy – az iskolában megszerezhető ismereteken és tudáson túl – minden diák igazi bölcsességre tegyen szert. Arra hívja fel a fiatalok figyelmét, hogy a hit és a tudomány között nincs ellentmondás, nem egymást kizáró valóságok ezek, sőt, aki a természettudományok művelésében messzire jut, az biztosan belátja, a teremtő Isten létezik.
A katekizmusból a „Miért vagyunk a világon?” kérdésre adott választ idézi a győri főpásztor. Azért vagyunk a világon, hogy keressük, megismerjük és szeressük Istent. Majd hozzáteszi: és azért, hogy segítsük egymást Isten keresésében, megismerésében és megszeretésében. Ez lehet egy új katolikus iskola diákjainak és tanárainak nagy, közös feladata.
Szentbeszédében ezután Romano Guardini egy mondását idézi a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke: „Minden újszülöttnek születése pillanatában a fülébe súgnak egy szót, amely csak az övé. Életünk nem más, mint lázas kutatás, hogy feltárjuk e szó értelmét.” Mindnyájan kaptunk egy szót, mondja a diákoknak a püspök. Ennek megértése, kibontása a feladatunk, ez a hivatásunk, a küldetésünk. „Ebben akar a segítségetekre lenni a katolikus iskola. Ehhez adjon sok új meglátást, sok új felismerést az új tanév” – kívánja végül Veres András. A Miatyánk előtt pedig azzal a kéréssel fordul a diákokhoz, hogy amikor valószínűleg először imádkozzák el együtt az Úr imádságát, tegyék ezt annak tudatában, hogy felelősek egymásért.
Ezt a kérést erősíti, erre is válaszol a szentmisét követő tanévnyitó műsor elején elhangzó Szeretethimnusz (1Kor 13,1–13).
Köszöntőszavaiban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza, az egyházi iskola Jézus Krisztus evangéliumának értékeit őrzi, a tízparancsolat szerint nevel. Ez az a sajátos minőség, amit semmilyen más intézményfenntartó nem nyújthat a fiataloknak, sem az állam, sem önkormányzat, sem alapítvány. A miniszterelnök-helyettes ismerteti, hogy hazánkban ma már több mint ezer egyházi fenntartású közoktatási intézmény működik, és 2010 óta megduplázódott (220 ezerre nőtt) az egyházi iskolába járó tanulók száma. „A társadalom gazdagodik az egyházi iskolák által, a legjobb befektetés az egyházi iskola.”
Biró Péter, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszönetet mond mindazoknak, akik segítsége, támogatása, munkája hozzájárult ahhoz, hogy létrejöhessen Kapuváron a katolikus gimnázium. Felidézi az elmúlt másfél év történéseit, az álom valóra válásának egyes lépéseit. Majd a még régebbi múltba tekintve utal a katolikus oktatás több mint háromszáz éves kapuvári történetére. A jelen pillanatról szólva pedig úgy fogalmaz: „Ez nem a gimnázium önálló létének megszűnése, hanem beteljesedése.”
A diákokat Szent II. János Pál pápa szavaival biztatja bátorságra: „Ne féljetek a fiatalságotoktól és attól a mélyről jövő kívánságotoktól, hogy kipróbáljátok a boldogságot, az igazságot, a szépséget és a sokáig tartó szeretetet! Néha úgy érezzük, a társadalom fél a fiatalok e hatalmas kívánságaitól, jóllehet ti magatok nem féltek. Amikor rátok nézek, nagy hálát és reményt érzek. A jövő a következő században a ti kezetekben van. A béke
jövője a ti szívetekben van. Olyannak kell lennetek, akik mélyen bíznak az emberben és mélyen bíznak az emberi hivatás nagyságában.”
Az intézményvezető türelmet, megértést kér mindenkitől. Hangsúlyozza, ahhoz, hogy ez a most megszületett, nyolcszáz gyermeket és fiatalt nevelő-oktató intézmény értékrendjében, lelkiségében, szellemiségében egységessé válhasson, sok időre, munkára és áldozatvállalásra lesz szükség. „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – idézi végül a Szent Pál-i kérdést Biró Péter, majd megnyitja a 2019/2020-as tanévet.
Az ünnepség az új katolikus iskolaközpont zászlaja és a tantermek falára kerülő keresztek megáldásával a templomban folytatódik, majd az épület megáldásával zárul a gimnáziumban. S befejezésül, a mintegy hálaadásként is hangzó népénekben fohász szól az iskoláért: „rajta ott lobogjon üdvösség zászlója”.
A kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium nyár elején a Győri Egyházmegye fenntartásába került. Így katolikus oktatási központ jött létre a Győr-Moson-Sopron megyei kisvárosban: a gimnázium csatlakozott a Páli Szent Vince nevét viselő óvodához és általános iskolához.
