Az erdélyi katolikus közösség már régóta várta az ünnepet, amelyre e hónap végén kerül sor. Az elmúlt év eseményeiről szólva Fodor József elmondta: „Böcskei László püspök a múlt évben »imahadjáratot « indított: a szentmisék végén minden templomban, Bogdánffy boldoggá avatásáért imádkoztunk, ahogy tesszük ezt most, a szentatya jóváhagyását követően is. Tavasszal az esperességek számára egy-egy Bogdánffy-zászlót készítettünk, amelyek az összes plébániára eljutnak. Vasárnaponként mindig másmás templomban kezdtek kilencedet imádkozni. Nagyváradon különböző lelkiségi mozgalmak, közösségek, imacsoportok adják át egymásnak a zászlót; most vasárnap az egyházi énekkarok és zenekarok gyűltek össze a székesegyházban. A boldoggáavatási szertartásra aztán minden felszalagozott zászlót elhoznak majd…”
Október 22-én kiállítás nyílt a püspöki palotában: korabeli dokumentumok, fényképek mellett Bogdánffy Szilárd kevés megmaradt személyes tárgya közül néhány könyv és egy zsebóra emlékeztet a vértanú papra. Az ünnepi szertartás október 30-án, 11 órakor kezdődik a székesegyházban. Magyarországról és a Kárpát-medence területéről eddig mintegy harmincöt püspök jelezte részvételi szándékát, és a belgrádi érseket is Nagyváradra várják. Több ezer zarándok érkezésére számítanak, az anyaországon kívül Szerbiából és Szlovákiából is indulnak csoportok. Az autóbuszoknak a kanonoksor mögötti parkolókban biztosítanak helyet.
„A »nagy váradi székesegyház « (ahogy a püspök úr írta körlevelében), lehet, hogy kicsi lesz ennyi ember számára” – utalt az általános helynök a felfokozott ünnepi várakozásra. „A templom mellett nagy kivetítőkön is nyomon követhetik a jelenlévők a szertartást, legalább ezer széket helyezünk el a téren. Bízunk benne, hogy jó idő lesz, de eső esetére még (emlék) esernyőkkel is készülünk. Igyekszünk minél szebbé, felejthetetlenné tenni az ünnepet. Nagy pillanat lesz ez számunkra, hiszen László király 1192-ben történt szentté avatása óta nem volt hasonló esemény Nagyváradon. Szűkebb pátriánkból azóta nem kerültek ki oltárra emelt hitvallók. Igaz – tette hozzá Fodor József – magunkénak érezzük Boldog Apor Vilmos püspököt, akit itt szenteltek fel, 1915-től 1941-ig a váradi egyházmegye papja volt; és nem feledkezünk el Boldog Salkaházi Sáráról sem, aki rövid ideig Nagyváradon élt.”
