Fotó: Lambert Attila
A kereszténység egyik ősi vallási jelképe, szakrális tárgya a harang. Harang zúg ünnepekkor, a gyász idején, messzire szólt a félrevert harang tűz vagy árvíz esetén, s még ma is harangszó hívja szentmisére az embereket. A templom tornyában lakó harang ősidők óta az élet és a halál jelzője, a föld és az ég összekapcsolódásának jelképe. Egykor a haranghoz igazították az emberek életük ritmusát, a vándort eligazította, irányította, a földeken dolgozó parasztoknak, a mezőn állatokat legeltető pásztoroknak igazodási pont volt a harang szava. A csengőknek, harangocskáknak, harangoknak azonban nem csupán a keresztény világ számára van jelentőségük. Már az ókorban is ismerték a harangot, s a keleti vallások is előszeretettel használták és használják ma is e kisebb-nagyobb zengő alkalmatosságokat. A harang ma ismert formája a középkorban alakult ki. Korábban sokféle alakja ismert volt, s anyaga is többféle összetételű lehetett. Hamar rájöttek azonban, hogy a legszebb hangja a rezet és ónt is tartalmazó bronzharangnak van. Ez lett aztán az oka számtalan harang pusztulásának, hiszen a háborúkban használt ágyúk is bronzból készültek, és a seregek gyakran beolvasztották a templomtornyokból elvitt harangokat.
Egy harang hangzásának erejét, szépségét és mélységét az anyaga mellett a formája, a mérete és falának vastagsága is meghatározza. A harang toronyba emelése minden közösség számára nagy ünnep, dicsőség és öröm. A katolikus templomokban elhelyezett harangokat általában fel is szentelik, krizmával megkenik, s nevet is adnak nekik.
A XVIII. század végén az akkori Pest határában új városrész született, amelynek neve II. Lipót koronázásának emlékére Lipótváros lett. 1817-ben temploma is épült, de 1849-ben, a szabadságharc során az istenháza megrongálódott. Már korábban, 1845-ben felkérték Hild Józsefet egy kupolás templom tervezésére, amely a megrendelő szándéka szerint méltó párja lett volna a római Szent Péter-bazilikának. 1851. október 4-én megtörtént az alapkőletétel, és megkezdődött a Hild által megálmodott klasszicista templom építése.
1867-ben, Hild József halála után Ybl Miklós vette át az építkezés vezetését, aki jelezte, hogy elődje statikai hibát vétett, amely 1868-ban az ötvenkét méter magas kupola beomlásához vezetett. Ybl Miklós újratervezte a templomot. 1891-ben azonban ő is meghalt, ezért Kauser József vette át a munkálatok vezetését. Az épülő templomot ekkor még Ausztria védőszentjéről, Szent Lipótról akarták elnevezni, de 1897-ben az esztergomi érsek engedélyével első királyunk lett a templom védőszentje. A Szent István-bazilika felszentelésére 1905. november 9-én került sor, a zárókövet 1906. december 8-án helyezték el. Ez utóbbi eseményen az uralkodó, Ferenc József is megjelent. A templom 1931-ben XI. Piusz pápától kapta meg a „basilica minor” rangot. A felszentelést követően négy harang lakott a tornyokban, melyeket egy kivételével – ez a Mária- vagy Nagyboldogasszony-harang – az első világháborúban rekviráltak, ágyút öntöttek belőlük. Így pusztult el a nagyharang is, amely a rozsnyói püspök, Schopper György 1892-es adománya volt, és a Szentháromság tiszteletére szentelték. Az első világégést követően öt új harang készült. A legnagyobbat, a „Hősök harangját” Szent Imre tiszteletére szentelték, 1930-ban megkondítása jelezte a Szent Imre-év kezdetét. A II. világháború sem kegyelmezett a harangoknak: a Mária-harangot kivéve a németek valamennyit leszerelték, és elvitték egy Hamburg melletti telepre, amelyet akkoriban csak harangtemetőnek hívtak.
•
Varga Norbert, a bazilika káplánja fogadott minket fotós kollégámmal, hogy felvezessen bennünket a mai harangokhoz az északi és a déli toronyba. Az előbbiben öt harang van, köztük a Mária (vagy Nagyboldogasszony) nevet viselő, amely 1863-ban készült, valamint a Szent Henrik, a Boldog Gizella, a Szent Imre és az Árpád-házi Szent Erzsébet nevű. A Nagyboldogasszony-harangot kivéve valamennyit 1993-ban szentelték fel, és ezt követően kerültek a bazilika tornyába.
A déli toronyban csak egyetlen méretes harang lakik, de több nem is férne el, hiszen 240 centiméter széles és 9250 kilogrammos, az egész teret elfoglalja. Varga Norberttől azt is megtudtuk, hogy az ország legnagyobb harangjának története a rendszerváltozás idejébe vezet. A korábbi harangot, amely Szent István király és Boldog Gizella fia, Szent Imre herceg emlékére 1930-ban Szlezák László műhelyében készült, 1944. május 20-án leszerelték, és elvitték Németországba.
1989-et követően a Neue Bildpost német katolikus hetilap szerkesztősége gyűjtést rendezett a Szent István-bazilika nagyharangjának pótlására. Az adakozók szándékát nem csupán a kárpótlás és a jóvátétel vezérelte, hanem a hála és köszönet is, amiért a magyar kormány 1989-ben megnyitotta a határt a keletnémet állampolgárok előtt. Az összegyűlt adományokból a passaui Perner-féle harangöntő műhelyben 1990. május 23-án készítették el hazánk legnagyobb tömegű, kilenc tonnánál is nehezebb harangját. Augusztus 4-én Passauban feltették a Mozart utasszállító hajóra, hogy a Dunán érkezzen meg Budapestre. Augusztus 7-én megálltak Bécsben, ahol Valentiny Géza pápai prelátus vezetésével a magyar cserkészek tisztelgő látogatást tettek a hajón, amely utóbb, augusztus 8-án Esztergomban kötött ki. Ezt követően érkezett meg Budapestre, a Belgrád rakparti kikötőbe, ahol az utasok kiszálltak, majd a hajó a lágymányosi partra érkezett, ahol a Hídépítő Vállalat úszódaruja a harangot egy szállítójárműre helyezte, ami a Petőfi híd, Ferenc körút, Üllői út, Kálvin tér, Múzeum körút, (akkor még) Tanács körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István tér útvonalon a bazilika elé vitte. Az ünnepélyes fogadást követően az érdeklődők tizenkét napon át közelről is megtekinthették a templom előtt, a földön álló harangot és a rajta lévő feliratot:
EZ A HARANG HIRDESSE ISTEN DICSŐSÉGÉT, VIGYE IMÁINKAT ISTEN ELÉ; ÉLŐKÉRT ÉS HOLTAKÉRT, NÉPÜNK ÁLDOZATAIÉRT ÉS MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT.
Illetve a másik oldalán:
SZENT ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKÉRE A BILD POST SZERKESZTŐSÉGE ÉS OLVASÓINAK ADOMÁNYAKÉNT, II. JÁNOS PÁL PÁPA LÁTOGATÁSÁRA KÉSZÜLVE PASKAI LÁSZLÓ BÍBOROS FŐPÁSZTORSÁGA, A BAZILIKA FELÚJÍTÁSA IDEJÉN. AZ ELŐZŐ HARANG, MELY ISTVÁN KIRÁLY ÉS FELESÉGE, BOLDOG GIZELLA FIÁNAK, SZENT IMRE HERCEGNEK EMLÉKÉRE KÉSZÜLT 1930-BAN SZLEZÁK LÁSZLÓ MŰHELYÉBEN, 1944. MÁJUS 20-ÁN HADI CÉLOKRA ELVITETETT.
1990. augusztus 20-án a felszabadult ország és a Szentatya látogatására készülő nemzet államalapító királyunkat ünnepelte. Sok tízezernyi hívő érkezett a Szent István-bazilika előtti térre és a környező utcákba. A külföldi vendégek között németek képviseltették magukat a legnagyobb számban, de eljött a veronai segédpüspök, Reykjavík püspöke és sokan mások is. A határainkon túl élő magyarságot Tempfli József nagyváradi püspök és Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök képviselte. A megjelent magyar főpásztorok mellett foglalt helyet Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, az esztergomi főszékesegyházi káptalan tagjai, az ország minden részéből érkezett papok, a férfi-, valamint női szerzetesrendek képviselői, élükön a zirci apáttal és a tartományfőnökökkel.
Az ünnepségen és a menetben ott volt Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, a főváros vezetői, a diplomáciai testület, valamint a máltai és más lovagrendek tagjai. A honvédség díszszázada zászlóval érkezett a térre. Öt órakor kezdődött a Paskai László bíboros, prímás által bemutatott ünnepi szentmise. A szabadtéri oltár egyik oldalán helyezték el a Szent Jobbot, amelyet irgalmas rendi és ferences szerzetesek, valamint cserkészek kísértek. A másik oldalon állt a megszentelendő új Szent István-harang, amelyet hatalmas daru emelt a déli toronyba, miközben Kodály Harangzúgás című dala, Koloss István orgonaművész improvizációja, majd a német zarándokok éneke szólt. Szabó Géza kanonok, a bazilika plébánosa felolvasta Franz Eder passaui püspök, Helmut Kohl kancellár és a bajor miniszterelnök levelét az új harang ajándékozásáról. Ezután Hans-Albert Courtial, a Neue Bildpost segélyszervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Paskai bíboros megszentelte a harangot, és megáldotta a bazilika új, modern óraszerkezetét.
•
Norbert atya megmutatta nekünk azt is, hogy a harangokat egy, a külsejüket érintő kisebb ütő is meg tudja szólaltatni, így csendesebben zengenek, mint amikor a belsejükben lévő nyelv kondítja meg őket. Hogy mikor szólnak így, csendesebben, illetve mikor üt hangosabban a harangnyelv, az pontosan szabályozva van. A nagy Szent István-harang például a „nyelvvel” csak különösen nagy ünnepekkor – karácsonykor, újévkor, húsvétkor vagy az Egyházat sújtó komoly gyász esetén – szólal meg. Más időkben a bazilika harangjai folyamatosan jelzik az idő múlását, hívják a híveket a szentmisére. Béke van a tornyokban, s béke a templom előtti, turistáktól zsibongó téren is. Talán csak az okozhatott némi fejtörést az erre járóknak, amikor Varga Norbert atya egy kemény fadarabbal megszólaltatta nekünk a harangokat, hogy halljuk zengő hangjukat.
