Fotó: Millisits Máté
A magyar főváros kiemelt műemléke a budapesti Kálvin téri Református Egyházközség temploma, amelynek építése 1816-tól 1830-ig tartott. Az elmúlt évtizedben a 4-es metró Kálvin téri állomásának építése miatt a templom állapotában jelentős romlás következett be, és az épület komoly veszélybe került, mivel a tető tömege kötőgerenda hiányában szétnyomta az oldalfalakat. A magyar klasszicista stílust képviselő műemlék megmentése és helyreállítása – jelentős kormányzati támogatással – több szakma áldásos együttműködésének az eredménye. A munkák koordinálását Lichter Tamás építőmérnök végezte 2011 és 2013 között. A kripta átépítését Nagy Gergely építészmérnök tervezte. Az ő érdeme a XIX. századi síremlékek elhelyezésére kialakított tér szigetelési, átépítési feladatainak megvalósulása.
Susa Éva, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet vezetője az 1817 és 1868 között eltemetett személyekkel kapcsolatos exhumálási munkálatok irányítójaként olyan megfigyeléseket tett, amelyek minden, Budapest történetével foglalkozó embert érdekelhetnek.
A kripta eredeti építészeti kialakítását „eltakarták” a XIX. század folyamán egymásra épített sírok. A végrehajtott munkálatok során nem az addigi sírelrendezést állították vissza, hanem az építéskori térélmény megidézésére törekedtek. A hetvenkilenc sírfülkében hetvenhárom ember földi maradványa található.
A templomtérben – a református gyakorlattól eltérően – egy figurális síremlék tekinthető meg. Gróf Zichy Manóné Charlotte Strachan 1851. november 12-én hunyt el. Az anglikán felekezetű grófné temetésekor a katolikus felekezethez tartozó Zichy család nagy összegű adományt biztosított az egyházközség számára, amelyből az orgonakarzatra merőleges tájolású kétszintes karzatot emeltek, jelentősen bővítve ezzel a templom befogadóképességét. A bal oldali karzat alatt található Zichy Manóné jelképes síremléke, amely „csipkeszerű” építészeti kialakítást kapott. A fülkét a magyar romantikus művészet kiemelkedő alakja, Feszl Frigyes (1821–1884) tervezte 1851-ben. A függönyhatású kőrácsozathoz öntöttvas korlát illeszkedik. A fülke két oldalán egy-egy angyalfej jelenik meg konzolként. A sírfülkét lezáró kőszalagon a következő felirat olvasható: „Isten az igaz bíró.” A sírszobor a fiatalon elhunyt grófnét imádkozásra összetett kézzel, fekvő helyzetben jeleníti meg. A szobrászati munkákat a francia Raymond Gayrad (1777–1858) készítette.
A Kálvin téren eltemetett személyek közül elsőként József nádor második feleségét, Hermina hercegnőt (1797–1817) kell megemlítenünk, aki a templom alapkőletételének évében, 1816-ban jelentős adományokkal segítette az egyházközséget. A következő esztendőben, 1817. szeptember 14-én, ikergyermekei születése közben, húszesztendős korában elhunyt. A fiatal nádorné holttestét 1817. szeptember 20-án az épülő templom falai alatt kialakított sírboltban helyezték el. Mivel ezt a helyiséget hosszú évekig nem tudták biztonságosan ajtóval zárni, József nádor katonákkal őriztette elhunyt felesége sírját.
Az 1838-as pest-budai árvíz ezt a templomot sem kímélte, a víz a kriptát teljesen elöntötte. Felesége holttestét a nádor a jeges ár után nem sokkal a budai Vár „nádorkriptájában” helyezte végső nyugalomra.
A Kálvin téri épület – szintén csak ideiglenesen – nyughelye volt az árvízi hajós gróf Wesselényi Miklósnak (1796–1850) is. Őt és fiatalon elhalálozott lányát, Wesselényi Helénát itt temették el 1850-ben. A következő évben, 1851-ben adódott lehetőség arra, hogy átszállítsák őket végleges nyughelyükre, a Wesselényi-család mauzóleumába, a szilágysági Zsibóra.
A kripta ma is itt található legrégebbi sírja Bölcskevi Józsefé, aki az egyházközség tagjaként a templomépítés költségeinek megteremtésében segédkezett. Az 1830-ban felszentelt Kálvin téri templomban Decsy Sámuel temetése alkalmával hangzott el az első búcsúztatási prédikáció. A kriptában nyugszik a Kálvin téri gyülekezetet szervező és a templomot felépítő lelkipásztor püspök, Báthori (Báthory) Gábor (1755–1842) is. Róla a következő találó megjegyzés maradt fenn: „Az egyik kezében volt a vakolókanál, a másik kezében a Biblia.”
Az egyházközség egykori főgondnokát, Fáy Andrást (1786–1864) is itt helyezték végső nyugalomra. Fáy sokrétű szervező tevékenysége miatt megkapta „A haza mindenese” kitüntető címet. 1840-ben ő volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megszervezője és megalapítója. Irodalmi munkássága is figyelemre méltó.
Szintén a kriptában nyugszik a százötven évvel ezelőtt elhunyt Almási Balogh Pál (1794–1867), aki a XIX. századi magyar orvoslás kiemelkedő alakja volt. Úttörő szerepet játszott egy akkor korszerűnek számító irányzat, a homeopátia elterjesztésében. Kossuth Lajos és Széchenyi István orvosa is volt.
Pest városa 1868-ban közegészségügyi okokra hivatkozva megtiltotta a város belterületén a temetkezést. A rendelet hatására a Kálvin téri református templomban megszűnt a temetkezési lehetőség.
A kripta lejáratában színes tablók mutatják be az ott nyugvó nevesebb személyek portréit, és a síremlékek 2013-as exhumálásakor készített fényképeket. A kripta az egyházközséggel előre egyeztetett időpontban szervezett csoportok számára megtekinthető.
