Keresztények már a IV. századtól kezdve igyekeztek a Biblia szent helyeit felkeresni. Szent István királyunk is zarándokházat hozott létre a magyarok számára, hogy Krisztus lábnyomait, emlékeit felkereshessék, ott imádkozhassanak. Utóbb aztán a jeruzsálemi ősegyház híveinek létszáma jelentősen csökkent, s ma már a politikai viharok közt nehéz meghatározni, hogy a tizenhárom nyilvántartott keresztény egyháznak pontosan hány tagja is él a Szentföld területén. Egy 1914-es népszámlálás szerint még a népesség húsz százaléka keresztény volt. Ma már ez a szám alig közelíti meg a két százalékot. A latin rítusú egyház szervezetében a Szentföld egyetlen nagy egyházmegye. A patriarchátus területileg magában foglalja Izraelt, Palesztinát, Gázát, Jordániát és Ciprust. Ez a több országra kiterjedő egyházmegye a közelmúltban tette közzé a területén élő keresztények statisztikai adatait. Eszerint Jordániában kétszázezer keresztény él, akik közül ötvenezer latin szertartású. Palesztinában összesen ötvennégyezer keresztényből tizennyolcezer a latin szertartású, míg Izraelben százhúszezer keresztényből huszonhétezer a latin szertartású arab hívő. Érdekes, hogy itt körülbelül háromszáz zsidó nyelvű latin szertartású katolikus is él. Emellett további ötvenezerre tehető a Fülöp-szigeteki, a román és a Srí Lanka-i keresztény vendégmunkások száma. Jordániában, Palesztinában és Izraelben összesen tizenhatmillió ember él. Ebből mintegy tízmillió muzulmán, öt és fél millió zsidó és négyszázezer a keresztény. A latin patriarchátusban nyolcvanöt pap végez szolgálatot. Őket harminc szerzetes segíti, akik főként ferencesek, illetve karmeliták. Átlagos életkoruk ötvenöt-hatvan év. Százharminchat szerzetes nővér is itt szolgál. A Beit Jala-i nagyszemináriumban harmincketten készülnek a papságra, míg a kisszemináriumnak ötven növendéke van. Az utóbbi húsz esztendőben átlagosan évente két papot szenteltek. Emellett hat ipari iskolát, harminc óvodát, harminckilenc iskolát, négy árvaházat, hat szociális otthont tartanak fent. A területen hatvannyolc plébánia működik. Az Apostoli Szentszékhez akkreditált diplomatákhoz intézett beszédében januárban XVI. Benedek pápa részletesen foglalkozott a közel-keleti keresztények helyzetével. Fájdalommal állapította meg, hogy továbbra is számos nehézséggel kell szembenézniük, többek között akadályozzák őket vallásszabadságukban. Miközben a pápa ismételten felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy folytassák a párbeszédet, Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka is felemelte szavát a szentföldi keresztények érdekében. Beszédében – amellyel hivatalosan megnyitotta az USA és az EU püspökeinek tizedik koordinációs találkozóját – két nagy fájdalmat okozó drámára mutatott rá. Az egyik a béke hiánya, a másik a keresztények elvándorlása a Szentföldről. A béke nem valósult még meg az erőfeszítések, az ígéretek, a nemzetközi intézmények képviselői és a politikai élet vezetői látogatásainak ellenére sem – állapította meg. A keresztények kivándorlásával kapcsolatosan pedig hangsúlyozta: „Nem anyagi támogatást kérünk, hanem azt, hogy a világ egyházai vállaljanak felelősséget a jeruzsálemi anyaegyházért. Elfáradtunk, és már nem akarunk több vérontást, gyűlöletet és erőszakot. Békére és kiengesztelődésre vágyunk.” Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa a nagyböjt kezdetekor levélben fordult az egyház főpásztoraihoz a Szentföld megsegítésével kapcsolatban. Ebben arra kérte a világ keresztényeit, hogy imáikkal, adományaikkal támogassák a Szentföldön élő keresztényeket. A bíboros levelében XVI. Benedek pápa tavaly májusban tett szentföldi zarándoklatára utal, melynek során a Szentatya több alkalommal is felhívást intézett a keresztények védelmében, mondván, a Szentföldön mindenki számára van hely. „XVI. Benedek pápa nevében is arra kérek mindenkit – folytatódik a levél –, hogy továbbra is támogassa a szentföldi helyi egyházakat, ami közös feladatunk: védelmezzük keresztény gyökereinket, azokat a helyeket és embereket, akik ennek a múltnak mai képviselői.” A Szent Sír Lovagrend története során mindig is támogatta a Szentföldet. Ők, amint arról már többször írtunk, egész évben szerveznek akciókat, pénzük jelentős részét e célokra fordítják. A világban összegyűjtött segélyek és a lovagrend akciói is többek közt a szent helyek fenntartását szolgálják. Azokat, melyeken a hagyomány szerint Jézus élt, tanított, szenvedett, meghalt és dicsőségesen feltámadt. E helyek és az itt élő keresztény testvéreink nehéz helyzetben vannak. Segítésük mindannyiunk feladata, érdeke, kötelessége. Halljuk hát meg az egyház kérését!
