Dől a pénz a katolikus egyházhoz – kommentálták a hírt a médiumok.A személyi jövedelemadó bevallások idején, amikor – a civil szervezetek mellett – egyházunk is kéri, hogy adónk úgynevezett egyházi egy százalékával támogassuk a katolikus egyház szolgálatát, talán érdemes ezekre a kommentárokra is reagálni. Sajnos éppen az ellenkezője igaz annak, mint amiről a média tudósít. Az egyházak számára kedvezőtlen jogszabályváltoztatások miatt a katolikus egyház személyijövedelemadó-bevétele 2009-ben 16,8 százalékkal csökkent, 2010-ben pedig további 17,1 százalékkal csökken, miközben a felajánlók száma, illetve a felajánlott összeg nőtt. Első hallásra a hárommilliárd forint hihetetlenül soknak tűnik, különösen családi költségvetésünkhöz képest. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a katolikus egyház tizenhat egyházmegyéjének és több mint száz szerzetesközösségének, kétezernél több plébániájának és egyéb hitéleti intézményének, összes könyvtárának, levéltárának és múzeumának, több mint kilencezer ingatlanának fenntartása mennyibe kerül, akkor ez az összeg bizony már egyáltalán nem számít nagynak. A katolikus egyháznak az állami támogatásokon és a hívők adományain kívül nincs számottevő bevétele, hiszen több mint hatvan évvel ezelőtt államosították azokat a vagyontárgyait, amelyek jövedelmet termelnének. A hívők többsége nem a gazdagok közül kerül ki, ezért mondhatjuk: az egyházfenntartásra fordítható összeg a szegények „két fillérjeiből” gyűlik össze. Nagyon is számít tehát az, hogy adónk egy százalékát felajánljuk-e egyházunknak. Még akkor is fontos ez, ha nincs adófizetési kötelezettsége az adózónak, azaz a felajánlható adó nulla forint, mivel az állami költségvetés a felajánlók száma alapján egészíti ki az adózók által közvetlenül felajánlott összeget. Nem is beszélve arról, hogy a különböző politikai csoportosulások a felajánlást és a felajánlók számát gyakran valamiféle szimpátiaszavazásként igyekeznek beállítani. Ne feledkezzünk meg tehát az egyházi egy százalék felajánlásáról.
Rendelkezni az alábbi módok egyikén tudunk:
1) Aki számítógépes programmal vagy kézzel tölti ki adóbevallását (önadózó), vagy az egyszerűsített adóbevallást választotta:
Töltse ki az adóbevallás D jelű lapját. Ezen rendelkezhet adójának egyházi egy százalékáról valamely egyház javára, ha beírja az egyház technikai számát. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011. (Nem kell kis borítékot használni, sem egyéb nyomtatványt, mert a rendelkező nyilatkozat az adóbevallás része.)
2) Akivel munkáltatója számol el (munkáltatói adómegállapítást kér):
Nyomtassa ki a katolikus egyház honlapjáról letölthető, a Magyar Katolikus Egyház javára kitöltött rendelkező nyilatkozatot, vagy kérjen ilyet a plébánián, és tegye borítékba. (Ha civil szervezet javára is rendelkezik adójának másik egy százalékáról, azt a nyilatkozatot ugyanabba a borítékba tegye.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan! Adja le a borítékot a munkahelyén minél hamarabb (legkésőbb május 10-éig)!
3) Aki esetleg már beküldte az adóbevallását, de elfelejtett rendelkezni az egy százalékról:
Tegye borítékba a fentiek szerinti rendelkező nyilatkozatot. A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan! A borítékot postán vagy személyesen juttassa el valamely APEH-irodába május 20-áig. Rendelkezése így, az adóbevallástól, illetve a munkáltatói adóelszámolástól függetlenül is érvényes.
A felajánláshoz további tájékoztatást és segítséget kaphatunk a plébániákon és a katolikus egyház honlapján is.
