Sokszor a legjobb szándékú kezdeményezések is zátonyra futnak, megfeneklenek. Kamarás István Szatmárcsekén, cigány családban született. Közvetlen környezete segítségével, no meg saját tehetségével és kitartásával – kisebb kitérők után – leérettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán történész diplomát is szerzett. Cigány származású értelmiségi társaival létrehozta a gödöllői Szent István Egyetemen bejegyzett Roma Szakkollégiumot. Az ehhez a körhöz tartozó fiatalok közel négy éve megalapították az Európai Integrációs Cigány Szövetséget. Céljuk közt szerepel – mint ezt nevük is jelzi, hogy a magyarországi cigányok integrációját a maguk lehetőségei szerint segítsék, cigány testvéreiket ebben támogassák. A szövetség elnöke, Kamarás István egy esztendővel ezelőtt megismerkedett Hofher József jezsuita szerzetessel, aki cigánypasztorációval is foglalkozik. Ismeretségük elmélyült, egyre többen jártak cigányok a szövetségből a Hofher József és Kármán Judit romológus által szervezett eseményekre, így nem csoda, hogy január 20-án a cigány szervezet tisztújító közgyűlését a jezsuiták által vezetett Párbeszéd Házában tartották. A KDNP elnöke, Semjén Zsolt mellett meghívott vendég volt Bölcskei Gusztáv református püspök éppúgy, mint a katolikus egyház több jeles képviselője, illetve a cigányság helyzetén javítani kívánó szakemberek, valamint Tőkés László EP-képviselő nevében magyarországi irodavezetője is. A tisztújító közgyűlés után beszélgettem Kamarás István elnökkel, elsősorban arról, hogy a szövetség nevét, illetve alapszabályát miért módosították a találkozón. Megtudtam tőle, hogy az Út, Igazság, Élet – Európai Magyar Integrációs Szövetség nevet azért választották, mert ezzel is jelezni szeretnék keresztény kötődésüket, valamint azt, hogy a cigányság hármas identitásának kialakításán szeretnének fáradozni, azaz tudatosítani testvéreikben, hogy egyszerre cigányok, magyarok és európaiak. Emellett feladatuknak tekintik azt is – mondta az elnök –, hogy a magyar társadalom feszítő gondjai közepette a maguk szaktudásával képviseljék a cigányokat. Tizenöt megyéből, közel százan érkeztek cigány vezetők a közgyűlésre. A probléma mindenki számára világos: a Magyarországon kialakult helyzet tovább nem tartható, tenni kell valamit, be kell látni, hogy a cigányság felemelkedése, integrációja nem csupán anyagi szempontoktól függ, hanem erkölcsi kérdésektől is. Az elnök kijelentette: „A cigányságnak hosszú távon kell gondolkodnia, célokat kell maga elé tűznie, meg kell tanulnia képviselni érdekeit, hasznos tagjává kell válnia a nemzetnek. Csak ezután lehet arra törekedni, hogy a nagyszámú magyar szegények mellett a cigányok is méltó módon élhessenek. Sokaknak nem fog tetszeni, hogy mi nem adunk semmi kézzelfoghatót. Nincs is mit adnunk. De kötelesek vagyunk mindenkit figyelmeztetni, hogy erkölcsi fejlődés nélkül nincs az a pénz, amely elég volna a cigányság integrációjához. Ehhez pedig a történelmi egyházak segítségét szeretnénk kérni, ezért örültünk, hogy a Párbeszéd Házában találkozhattunk képviselőikkel.” Egy-egy csoporttal, etnikummal legjobban a velük azonos sorsot élők tudnak szót érteni. Így lehet Kamarás István és a szövetség többi tagja kovásszá Magyarországon, a cigányok körében. De kovász más is lehet. Hofher József jezsuita szerzetes évek óta foglalkozik cigánypasztorációval, keresi a kapcsolatot cigányok és nem cigányok közt. Mint a közgyűlés után mondta, számára rendkívül rokonszenves a szövetség kezdeményezése, s vezetőjét, a szövetség több tagját is jól ismeri a Párbeszéd Házában tartott eseményekről is. Mint mondta, segíteni kell a cigányokat, hogy visszataláljanak keresztény gyökereikhez, melyben a szövetség komoly segítséget nyújthat nekik ökumenikus szellemiségével. A cigányok – mondta Hofher József – őszinte ragaszkodással keresik Isten jelenlétét. Arról is szólt a jezsuita szerzetes, hogy bizonyos politikai erők a magyarság ellenében akarják kijátszani a hazai cigányságot. „Ha egymillió cigány nem találja meg itthon a helyét, ha nem alakul ki bennük az »otthon« érzete, akkor a magyarság is elveszett. Majd hozzátette: Kamarás Istvánéknak lelki, spirituális segítséget adok. Őszinte szándék vezeti őket. Azért jönnek, hogy jobban megismerjék a kereszténységet. Ha a cigányok megismerik saját történelmüket, ráébrednek keresztény gyökereikre, azokhoz visszatérnek, akkor sikerülhet integrációjuk. Cigány tudattal lesznek keresztények, magyarok, európaiak.”
