Fotó: Thaler Tamás/Wikipédia
Legyőzve fáradtságot, a szédületet, a félelmet – ahogy Süllei László plébános lelki útravalónak szánva mondta nékünk – „átélhetjük, hogy Isten nem a messzi távolból irányítja lépteinket, hanem együtt vándorol velünk az úton”. Ha az előttünk álló körhorizontot szemlélve rácsodálkozunk a világ szépségére, talán másként érzékeljük magunkat, kisebbnek értékeljük mindennapi problémáinkat, súrlódásainkat – mondta az atya.
A megnyitó napjától, október 21-től kezdve minden szépségre fogékony embernek lehetősége nyílik arra, hogy gyönyörködjön a páratlan panorámában, amit a főváros és a Mátyás-templom új turisztikai attrakciója kínál. Mint a megnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, a tornyot a plébánia kezdeményezésére alakították át és nyitották meg a látogatók előtt. A Mátyás-templom gondnoksága – az épület üzemeltetője – 2012-ben tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a fővárostól a munkálatokra.
Mátéffy Balázs művészeti és kulturális vezető arról beszélt, hogy a XIX. század végén a végletekig meggyengült Mátyás-kori építményt új kőből, a régi pontos másolataként építette újjá Schulek Frigyes. A nyolcszögletű toronytest a mátyási torony hű rekonstrukciója, míg a sisakrész az erkélyekkel – amelyről semmilyen hiteles ábrázolás nem maradt fenn – Schulek saját tervezésű kiegészítése. Trefort Ágoston miniszter eredetileg csak egy fémborítású sisakkal fedette volna be a Mátyás- tornyot. Schulek azonban, bécsi mesterének tanácsára – a torony városképi jelentősége miatt – koszorúerkéllyel koronázott kősisakot épített. Mátéffy Balázs megemlékezett Török Antal tűzoltó ezredesről is, aki 1948 nagycsütörtökén a karjába fogva vitte ki az épületből a kövezetbe ékelődött második világháborús bombát. Bátor tettével a felrobbanástól mentette meg az egyébként is súlyosan megrongálódott tornyot.
Heffnerné Lung Rita, a Mátyás-templom gondnokságának marketingvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a torony legföljebb tizenöt fős csoportokban látogatható naponta 10 és 17 óra között. Az óránként induló érdeklődőket a kísérők angol és magyar nyelven tájékoztatják a látnivalókról. A látogatás során megtekinthetőek a templom harangjai is. A belépőjegy bevezető ára felnőtteknek 1400 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint, a családi jegy pedig 3500 forintba kerül, ami a helyszínen és a Mátyás-templom honlapján keresztül váltható meg.
A budavári Nagyboldogasszony-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült román-gót átmeneti stílusban. Tornyáról azonban sem ábrázolás, sem épületmaradvány nem maradt ránk. A templom első, érett gótikus stílusban történt építése idején, 1384-ben ugyanis az első harangtorony – éppen szentmise közben – összedőlt, és kilencven évig nem is építették újjá.
Mátyás király, aki édesapjától, Hunyadi Jánostól örökölte Szűz Mária különös tiszteletét, sok szállal kötődött a Nagyboldogasszony-templomhoz. Királlyá választása után, prágai fogságából ide vezetett első útja, itt kezdte meg ünnepélyesen uralkodását, ugyanis koronázásról a Szent Korona távollétében nem lehetett szó. Mátyás mindkét esküvőjét is ebben a templomban tartották. A ledőlt torony csonkjára a névadó király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról ismerjük a befejezés idejét: 1470.
A torony a templom alapításától kezdve rendszeresen használatban volt. A száznegyvenöt éves török uralom idején (1541–1686) Eszki dzsámiként, azaz Öreg mecsetként szolgált.
A középkori és török kor utáni harangokról nem maradtak feljegyzések. A legkorábbi adat 1723 húsvétjáról származik, amikor a hét napon át dühöngő nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak. Helyükbe még abban az évben megszületett a Szentháromság-harang, a torony mai legöregebb lakója.