A Szentatya zsinagóga-látogatása
XVI. Benedek pápa január 17-én, a „zsidóság napján” felkeresi a római zsinagógát. Ez a nap 21 év óta nemcsak Olaszországban, hanem Lengyelországban és Ausztriában is a keresztény-zsidó találkozók, kulturális rendezvények és imatalálkozók napja. XVI. Benedek 2005-ben Kölnben, 2008-ban pedig New Yorkban látogatta meg a zsinagógát.
Evangélikus meghívás a pápának
XVI. Benedek pápa a római evangélikus közösség meglátogatását tervezi. Walter Kasper bíboros szerint még nem tudni ennek az első látogatásnak az időpontját. Lehetséges, hogy a látogatásra november végén kerül sor.
Erdő Péter bíboros a környezetvédelemről
A bíboros a Vatikáni Rádiónak adott olasz nyelvű interjújában október 12-én szólt arról az európai zarándoklatról, amelyre 2010. szeptember 1-je és 5-e között kerül sor az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében. A zarándoklaton, amely Magyarországról indul, majd Szlovákián át Mariazellben ér véget, az egyes püspöki konferenciák környezetvédelmi felelősei vesznek részt. A teremtett világ védelme mindnyájunk közös felelőssége – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke. Nemcsak a katolikusoké, hanem mindenkié, még akkor is, ha a teremtésről más nézeteket is vallanak, mint a keresztények. Az európai zarándoklat nagy lehetőség arra, hogy ismét átérezzük, felfedezzük közös felelősségünket.
Párbeszéd a Szent X. Piusz testvériséggel
A Szentszék képviselői október 26-án a Vatikánban találkoznak a Szent X. Piusz Testvériség küldötteivel. A tervbe vett megbeszélésen – Federico Lombardi vatikáni sajtófőnök tájékoztatása szerint – a Szentszék képviseletében Guido Pozzo prelátus, az Ecclesia Dei Bizottság titkára, Louis Ladaría Ferrer érsek, a Hittani Kongregáció titkára és a már kinevezett szakértők: P. Charles Morerod, a Nemzetközi Teológiai Bizottság titkára, továbbá Fernando Ocáriz prelátus, az Opus Dei általános helynöke, valamint P. Karl Josef Becker (mindhárman a Hittani Kongregáció konzultorai) vesznek részt. A találkozó helyszíne a Hittani Kongregáció vatikáni székháza. A megbeszélések, amelyek vitás doktrinális kérdésekre vonatkoznak, szigorúan bizalmasak. A találkozó végén közleményt adnak ki.
Kasper bíboros az ökumenizmus jövőjéről
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke október 15-én bemutatta a közelmúltban angolul megjelent A gyümölcsök betakarítása – A keresztény hit alapvető szempontjai az ökumenikus párbeszédben című könyvét. A kötet a legfontosabb protestáns közösségeket elemzi, amelyek elsőként kezdtek párbeszédet a katolikus egyházzal a zsinatot követően. Az elmúlt négy évtizedben óriási mennyiségű közös dokumentum jött létre, így elérkezett a mérlegkészítés ideje. A múlt gyümölcseinek begyűjtésével egyidejűleg azonban körvonalazni kell a jövő útját is. Walter Kasper bíboros könyvének célja, hogy a pozitív eredmények felmutatásával új lendületet adjon a jövő párbeszédéhez. Egyes területeken ugyanis bizonyos fáradtság és kiábrándultság tapasztalható. A katolikus egyház beszédpartnerei körében is sok változás ment végbe. Belső széthúzások jelentkeznek, új etikai problémák támadnak, amelyek a múltban ismeretlenek voltak. Egyes katolikus dokumentumokat nehezen tudnak elfogadni bizonyos keresztény felekezetek. Walter Kasper bíboros bejelentette, hogy 2010 februárjában szimpóziumot tartanak, amelyen a most megjelent könyv alapján vázolják fel szaktanácsadókkal és a katolikus egyház beszédpartnereivel együtt a nyugati ökumenizmus jövőjét.
A Pápai Akadémia új amerikai tagjai
Francis S. Collins és Edward M. De Robertis professzorokat XVI. Benedek pápa kinevezte a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagjaivá. Collins kémikus és orvos, akit Obama elnök nevezett ki a Nemzeti Egészség Intézet igazgatójává, génkutatásaival és az emberi DNA megoldásával tűnt ki. De Robertis orvosprofesszor dél-olasz származású, a biokémia docense Los Angelesben, az embrionális kutatások szakembere.
Római megemlékezés román vértanú papról
Vladimir Ghika – herceg, pap és vértanú, példakép korunk számára – ezt a címet viselte az a találkozó, amelyet a román nagykövetség támogatásával rendeztek Rómában október 16-án. Ghika 1873-ban született, diplomata és esszéíró volt. Ortodoxként keresztelték, ám 1902-ben katolizált. Az első világháború után Párizsban telepedett le, ahol bátyja lett a román nagykövet. 1923-ban a párizsi érsek szentelte pappá. Részt vett számos eucharisztikus kongresszuson, többek között Budapesten 1938-ban; misszióban járt Japánban, Kínában és Ceylonon. 1931-ben XI. Piusz apostoli protonotáriussá nevezte ki. 1939-ben visszatért Romániába; a második világháború alatt menekülteket rejtegetett, sebesülteket ápolt. 1952-ben letartóztatták, azzal vádolva őt, hogy a Vatikánnak kémkedik. 1953-ban három év börtönre ítélték, a Securitate kínzásai következtében 1954-ben meghalt. Boldoggáavatási ügye folyamatban van.
Az ukrán miniszterelnök asszony a pápánál
XVI. Benedek október 16-án fogadta II. Albert monacói herceget, majd Julia Timosenko ukrán miniszterelnök asszonyt. A Szentatya és az ukrán kormányfő megvitatták a béke előmozdításának kérdését, valamint a nemzetközi, különösen az európai együttműködés témáit. Érintették a katolikus egyház hozzájárulását az ukrán társadalomhoz, elsősorban az oktatás, valamint az emberi és keresztény értékek terén. Áttekintették a polgári és vallási hatóságok közötti kapcsolat közös érdeklődésre számot tartó kérdéseit. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a közelmúltbeli pozitív előrelépések segítik a még függőben levő kérdések megoldását.
Híreinket a Magyar Kurír, a Vatikáni Rádió, a KAP, a SIR,
valamint a Die Presse anyagaiból válogattuk.
