A pápa időszerű gazdasági-társadalmi kérdésekről szóló szociális körlevelét – sorrendben a harmadik enciklikáját –idén július 7-én, egy nappal a a világ gazdaságilag legfejlettebb országainak (G8) olaszországi találkozója előtt hozta nyilvánosságra a Szentszék sajtóirodája. A most magyarul is megjelent enciklika javaslatokat és iránymutatást ad a jelenlegi válság megoldására, egyúttal újragondolja és elmélyíti az egyház társadalmi tanításának alapjait.
Az új körlevél XVI. Benedek szándéka szerint VI. Pál pápa Populorum progressio kezdetű, 1967-es enciklikájában felvetett főbb gondolatok – elsősorban az ember teljességére vonatkozó fejlődés eszméjének – folytatása az „igazságban való szeretet fényében”. A lényeget érintő újdonsága azonban a szeretet és az igazság kapcsolatának újragondolása. Különösnek tűnhet, hogy a szociális enciklika nem az igazságosság, hanem az igazság szóval kapcsolta össze a szeretet fogalmát – mondta Erdő Péter bíboros a Caritas in veritate magyar fordításának bemutatóján. – Ennek az a magyarázata, hogy a valóságról való reális ismeret mindennek az alapfeltétele. A parttalan relativizmussal szemben az egyház vallja, hogy a valóság megismerhető – ha nem is teljes egészében. Igaz és objektív ismeretek megszerzésére azonban képesek vagyunk, sőt, ilyen ismeretek alapján működik az életünk – tette hozzá a bíboros. Az enciklika bátorítást ad a mai válságos helyzetben. Bátorít, hogy van megoldás, és közös a felelősségünk, hogy a valóságot megismerve, azon gondolkodva megtaláljuk a kiutat – fogalmazott Erdő Péter.
Beran Ferenc egyetemi docens, a pápai körlevél magyar fordításának lektora a könyvbemutatón részletesen ismertette a hat fejezetből álló enciklika főbb gondolatait. A körlevél címét elemezve kifejtette: a szeretet és az igazság elválaszthatatlan egysége abból ered, hogy mindkettő Istentől kapott meghívás, amelyet ő „helyezett az ember szívébe és elméjébe”. A szeretet olyan belső hajtóerő, amely az örök Szeretettől ered: az egyház társadalmi tanításának „királyi útja”, amely nemcsak a „mikro”, vagyis baráti, családi, kisközösségi kapcsolatokat hatja át, hanem a „makro”, vagyis társadalmi, gazdasági, politikai kapcsolatokat is. Az igazság pedig az a fény, amely értelmet, értéket ad a szeretetnek. „Igazság nélkül a szeretet szentimentalizmusba süpped és üres foglalattá válik, amely önkényesen tölthető meg” – idézte az új körlevelet Beran Ferenc. XVI. Benedek magát a fejlődést is isteni meghívásként értelmezi, amennyiben minden embernek küldetése van ebben a világban, s ekképpen nem csupán jogai, hanem kötelessége és felelőssége is. A Szeretet az igazságban az ember teljes értékű fejlődését szem előtt tartva foglalkozik a világ legégetőbb problémáival is: a gazdasággal, a környezetvédelemmel, a globalizáció jelenségével és a technika helyes értelmezésével. Szemléletmódját meghatározza, hogy alapvetően nem veti el a globalizáció folyamatát, de látva a mostanra kialakult, súlyos problémákat (a válságot, amelynek gyökerét emberképünk torzulásában, az antropológiai válságban ismeri fel a pápa) egy politikai világtekintély létrehozását javasolja. XXIII. János pápától ered a gondolat, hogy az egységesülő világban szükség van egy valódi politikai világtekintélyre, amely képes arra, hogy a világgazdaságot irányítsa, a válság által sújtott gazdaságokat segítse. XVI. Benedek leszögezi, hogy ennek a világtekintélynek a szolidaritás és a szubszidiaritás elvének alkalmazásával kell működnie. Összességében megállapítható, hogy XVI. Benedek pápa szociális enciklikája segítséget nyújt minden ember számára, hogy a környezetében levő társadalmi folyamatokat helyesen tudja értelmezni, irányt mutat, hogy miként kerülje el a veszélyeket, és felismerje azokat a kegyelmi lehetőségeket, amelyek az emberiség teljes értékű fejlődését szolgálják – mondta a körlevél magyar fordításának lektora.
(A Szeretet az igazságban címmel megjelent pápai enciklika már kapható az Új Ember Kiadó könyvesboltjaiban.)
