Az ötvenhatodik alkalommal megtartott ünnepségen kulturális műsor keretében vehették át a kitüntetettek, illetve képviselőik az oklevelet és az aranyjelvényt. A neves személyiségekből álló bírálóbizottság évente négy alkalommal tanácskozik: az állampolgároktól beérkezett javaslatok alapján döntik el, mely személy, együttes, intézmény, teljesítmény érdemes arra, hogy nevét megőrizze az „Aranykönyv”.
Az ünnepséget megnyitó szavaiban Hámori József professzor, a bírálóbizottság elnöke – Klebelsberg Kunó 1920-as években írt, ma is aktuális szavait idézve – hangsúlyozta: „Soha kultúrára, irodalomra, tudományra olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában. Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, ennek révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni az elkövetett hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart. Ez a szent feladat… Nemzeti katasztrófáink után ma is csak művelődésünk megőrzése és minden kicsinyességen túlmutató nagy arányú, lendületes továbbfejlesztése tarthat életben bennünket.” A Magyar Örökség-díj ötvenhatodik alkalommal is azt a hitet szeretné erősíteni, hogy minden nehéz, olykor kilátástalannak tűnő helyzetből is van kiút – hívta fel az ünnepség résztvevőinek figyelmét a professzor. A javaslatok alapján Magyar Örökség kitüntető címet kapott a Csík zenekar népzenét megújító művészete, Balassagyarmat hősies és sikeres küzdelme az idegen megszállás ellen, Gérecz Attila, az 1956-os forradalom mártír költője, Bánszky Pál művészettörténész közösségteremtő és múzeumépítő munkássága, Balázs János, a hazai cigányság festőklasszikusa, Fábry Zoltán írónak a felvidéki magyarság megmaradásáért folytatott küzdelme, Döbrentey Ildikó és Levente Péter nemzedékeket nevelő művészetpedagógiai munkássága.