Az Alvó nő fekete vázával 1927–1928 fordulóján készült, és a festő második feleségét, Breuer Etát ábrázolja. Egy magyar művészettörténész, Barki Gergely 2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című amerikai filmben fedezte fel az elveszettnek hitt festményt. Később kiderült, hogy a Berény-kép egy szappanoperában is „szerepelt”. Barki Gergely öt évig tartó nyomozó- és szervezőmunkájának köszönhetően a mű hazakerült, s december közepén új tulajdonosra is talált.
A művészettörténész így idézte fel a felfedezést: „Ölemben a kislányommal egy pillanat alatt szürreális világba csöppentem, nem pusztán azért, mert a filmben egy – eredetiben Michael J. Fox hangján beszélő – egérgyereket adoptál a középosztálybeli, New Yorkban élő család, hanem sokkal inkább azért, mert egy általam igen ismerősnek vélt festményre lettem figyelmes, mely az impozáns lakás nappalijának kandallója felett függött. A festményt fekete-fehér reprodukcióról már ismertem, de hihetetlennek tűnt, hogy éppen egy hollywoodi filmben láthatom viszont, ráadásul színesben. Az újabb jelenetekben ismét felbukkant, s már csipkednem sem kellett magam. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ez az a Berény! Ennél szebb karácsonyi ajándékról kutató művészettörténész nem álmodhat.”
Berény Róbert (1887–1953) a magyar mozgalom jeles képviselője. Párizsban is tanult, ahol Matisse és Cézanne művészete nagymértékben hatott rá. Hazatérte után tagja lett a később „Nyolcak” néven ismertté vált avantgárd csoportnak. A Tanácsköztársaság ideje alatt tevékeny szerepet vállalt. Plakátokat tervezett, melyek közül a legismertebb a Fegyverbe! Fegyverbe! című. A kommün leverése után Berlinbe emigrált, s ott élt 1926-ig. Később hazatért, és nagy hatással volt rá Ferenczy Károly és Bernáth Aurél művészete. Grafikai munkássága is jelentős. 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Leginkább csendéleteket, aktokat és portrékat festett. Legtöbb művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de szép számmal láthatók képei a pécsi Janus Pannonius Múzeumban s a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott is. Több képe – ahogy most már az Alvó nő fekete vázával is – magántulajdonba került.
