„Szeretnénk felvenni a kapcsolatot azokkal a területekkel, amelyeken a magyar diplomácia nem tudott jelen lenni” – közölte Wintermantel Péter globális ügyekért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a közel-keleti kereszténység védelmére is fontos felhívni a figyelmet. „Megtartó erejűek az ottani közösségek – mondta –, őshonosak, stabilizáló szerepük van, így a régió konfliktusainak kezeléséhez is hozzájárulhatnak.”
Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora szerint az arab világ keresztény értékeinek feltárása és megmentése, valamint a kereszténység közel-keleti beágyazottságának bemutatása kiemelt feladat. „Olyan eredményeink vannak, amelyek nemcsak az egyetem, hanem Magyarország számára is fontosak” – jelentette ki, és arról is beszélt, hogy az arab világbeli kutatások az európai kulturális javakat is gazdagítják.
Több mint egy évtizede kutat az egyetem a Közel-Keleten. Major Balázs, a PPKE Régészeti Tanszékének vezetője elmondta: a kutatás a párbeszéd terepe lehet, és oktatási célra is használható. Magyar hallgatók tucatjait vonták be a közel-keleti munkába, s idén például több mint negyven közel- keleti hallgató érkezik Magyarországra, hogy az esztergomi királyi központ feltárásában segítsen. „Így szolgáljuk a kultúrák közti párbeszédet” – közölte a tanszékvezető.
Az egyetem Egyiptomban, Jordániában, Irakban, Libanonban és Szíriában kutat, az ottani intézményekkel összefogva. Legjelentősebb munkájuk a szíriai Margat vára, illetve a Dayr al-Salib középkori libanoni kolostor feltárása. Egyiptomban együttműködnek a Kopt Ortodox Kulturális Központtal, amelynek elnöke, Anba Ermia is jelen volt a megállapodáskor. Lapunknak arról beszélt, hogy az együttműködés 1980-ra nyúlik vissza, amikor Tóth Margit zenetörténész Egyiptomba érkezett, hogy kopt népzenét gyűjtsön, majd kiadta az addig szájhagyomány útján terjedő, kétezer éves Szent Bazil-liturgia szövegét. Tavaly decemberben, Kairóban emléktáblát avattak a tiszteletére.
