Edith Stein alakja valóban figyelemre érdemes: a husserli fenomenológiától Aquinói Szent Tamásig jutó nagy megtérő – aki a Keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet veszi fel a karmelitáknál – mintegy a modern kor szellemi éhségét, istenkeresését testesíti meg. Hatását az auschwitzi haláltábor sem homályosíthatta el. II. János Pál pápa 1987-ben boldoggá, 1998-ban szentté, 1999-ben pedig Európa védőszentjévé avatta. Megkeresztelkedése után a speyeri Domonkos-rendi nővérek líceumában és tanítóképzőjében tanít, itt kezd megismerkedni Aquinói Szent Tamás írásaival. Alapvetően fenomenológiai-ismeretelméleti jellegű érdeklődését a skolasztikus-tamási ismeretelmélet és hit fogalom a teológia kérdései felé irányítja. A megismerést és a hitet elsődleges antropológiai jegyként értékeli. A megismerést, a hitet és az erre épülő tanítást-nevelést összefüggő egységnek tekinti. Ezt az összefüggő egységet fedezi fel Szent Tamás gondolataiban is. A kötet e három témában mutatja be Edith Stein sokoldalú gondolkodását. A pedagógia témakörében írt első elemzés azt mutatja be, milyen filozófiai, teológiai és antropológiai szempontok vezetik Steint neveléselméletének kialakításában, miként jut el ahhoz az állásponthoz, hogy a nevelés valójában vallásos nevelést jelent. A tanulmányok sorát olyan írás zárja, amely mintegy összegzésképpen Edith Stein utolsó művében (A kereszt tudománya) fellelhető hatásokat és a keresztény vallási élmény steini értelmezését mutatja be.
(Kormos József: Megismerés – hit – pedagógia – a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság kiadása)
