Ugyancsak e rangos elismerést vette át Fábián Sándor siófokkiliti kántor, aki az elektroműszerészi végzettség megszerzése mellett elvégezte a budapesti katolikus kántorképzőt. Harminc éve költözött Siófokra, ahol három orgonát saját kezűleg épített, a plébániatemplomét pedig tervezte. A balaton-kiliti és az ádándi katolikus templom orgonáját szintén ő építette. A Siófok környéki templomok orgonáinak karbantartási munkáit ma is térítésmentesen végzi, nyugdíjasként pedig a Siófok-Kiliti városrész katolikus templomának kántora. Ars poeticája: „Amíg tudom, az embereket szolgálom, és Isten dicsőségét hirdetem.”
A kitüntetettek között van Gál Péter zamárdi népművelő, aki erdőmérnök és hitoktató is, aki arra törekszik, hogy a városban élők körében közösséget teremtsen, hazaszeretetre és egymás megbecsülésére neveljen. Az általa alapított művészeti csoportokban a kisiskolásoktól a nyugdíjaskorúakig részt vesznek az emberek. Nevéhez fűződik a Feltámadási Menet életre hívása, de a Balatoni Játszadalom is évek óta kiemelkedő eseménye a szezonnak. Kötetbe rendezte a Szent László királyról szóló, általa gyűjtött mondákat, és nagy érdeklődést mutat a mitológia iránt is, sőt a dalszöveg- és a dallamírás is kedvenc elfoglaltságai közé tartozik.
Gresa Gyula, Varászló egykori polgármestere is kezet szorított a közgyűlés elnökével. Öt cikluson át volt Varászló gondos gazdája. Óvodát építtetett, felújíttatta a kultúrházat, üzemi konyhát hozott létre közösségi teremmel, valamint új polgármesteri hivatal létesült e kis településen. Közreműködött számos pályázat megírásában, s mindig támogatta az egyházat, a közösségi rendezvényeket. A nemesdédi templomban – kántor híján – ő az „előénekes”, s örül, hogy a szárnyas szó örömével szolgálhatnak Csatlós István plébános miséin.
Pauer Sándor, a balatonboglári 622. Gaal Gaston Cserkészcsapat parancsnoka szintén ezt az elismerést vehette át. Az 1990 őszén életre hívott cserkészcsapat alapítóinak egyike, aki immár huszonkét éve szervezi, irányítja a mintegy hatvan fiatalból álló csapatot. A gyerekeknek tartalmas elfoglaltságot, elméleti és gyakorlati ismereteket, haza- és természetszeretetet, és legfőképpen a közösség élményét nyújtják hétről hétre, nagytáborról nagytáborra. A kisebbek mellett az „öregcserkészek” között is életre szóló barátságok szövődtek, és visszajárnak azok is, akik már elkerültek Boglárról. Pauer Sándor Varga Béla és Szőllősi Ferenc plébánosok szellemi örökségét viszi tovább barátaival, cserkésztiszt társaival, vallva: legyen a felnövekvő nemzedék „emberebb ember és magyarabb magyar”.
A Somogy Megyei Közgyűlés legmagasabb elismerését, a Pro Comitatu Somogy-díjat Fésűs Éva, Somogy Művészeti díjasa, Kaposvár meseíró díszpolgára, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa kapta, akit korábban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) életműdíjjal tüntetett ki. Aktív rádiós éveiben több száz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba, amelyekből később meseregények születtek. Humánummal, hittel, szeretettel átszőtt meséin, meseregényein generációk nevelkedtek. Egyik legnépszerűbb meséjéből, A palacsintás királyból nem csak nagy sikerű film készült, évekkel ezelőtt a kaposvári Csiky Gergely Színház is bemutatta. A nyolcvannyolc esztendős író népszerűségét jelzi, hogy meséit egy időben hamisították is. Fésűs Éva vallomásából kitűnik: mindent Istennek köszönhet, s folyamatosan azért imádkozik, hogy szebb legyen ez a világ; arra törekszik, hogy naponta legalább egy embert megnevettessen.
Fotó: Kovács Tibor
