„A te szent képed előtt meghajlunk…”

Még ma is sok tévedés kering a világban az ikontisztelettel kapcsolatban, ezért érdemes összefoglalnunk alapjait. Négy pontban tudjuk ezt megtenni, Damaszkuszi Szent János tanítása alapján. Mindenekelőtt fontos tudatosítanunk, hogy különbség van a tisztelet és az imádás között. Az egyház ennek kezdettől fogva tudatában van: egyedül és kizárólag Istent imádjuk, a szent ábrázolásokat pedig tiszteljük. Másodszor: tiszteletünk az ősmintára száll vissza, tehát nem a kép anyagára, a fára, a festékre irányul, hanem az általuk megjelenített személyre vagy dologra. A harmadik érv: az ember benső világának nagyon megfelel az ábrázolás, mert azon keresztül közel érezheti magát ahhoz, akit a képen lát (mint az édesanya a gyermekéhez, a szerelmes a kedveséhez). Végül a negyedik valódi teológiai érv: mivel Jézus Krisztus megtestesült, jogunk van őt és „övéit” e világi anyagokkal, formákkal, színekkel ábrázolni.


Filozófiai segítséget is kaphatunk az ikontisztelet megalapozásához. Az emberi megismerés az érzékeléssel kezdődik. Legfontosabb érzékszervünk a szemünk, mely ismereteink túlnyomó részét közvetíti. Platón arról tanított, hogy a látható világ az ideák árnyéka. Arisztotelész pedig azt mondta, hogy minden emberi képességnek részt kell vennie a szemlélődésben. Órigenész viszont már teológiailag válaszolta meg a kérdést: Miért szól Isten az emberekhez anyagi képek homályos formái által? – Nem akarta, hogy fáradság nélkül jussunk el a titkokhoz. Ez a tény egyrészt a bűn következménye, másrészt a megtestesülés velejárója: „Miután Isten Igéje emberi alakot vett fel, az emberi pedagógia a látható dolgokból a láthatatlanokba vezet.”

Az idézett atya azt is tanítja, hogy az ikon szükségszerűen viszonylagos valóság. Földi eszközökkel készített képként középen áll: Krisztus titka és a tökéletes kép között. Így „átmeneti” eszköz, amely az Isten iránti tiszteletünket mélyíteni tudja. Az ikonfestő éppen arra törekszik, hogy a kép átmeneti jellegét fejezze ki. Felsőbb valóságot igyekszik ábrázolni, nem csupán azt, amit az ember az érzékszerveivel elérhet. Így tiszteljük az ikonokat, és fogadjuk segítségüket, mellyel imádságunkat, istenkapcsolatunkat teljesebbé tudják tenni.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .