Az alaptörvény ugyanakkor biztosítja az elmúlt húsz év környezetvédelmi jogértelmezése folytonosságát, mert érvényben tartja annak alapját: 1989-ben megkapott jogunkat az egészséges környezethez. A hazai környezetvédelmi jog olyan, mára nemzetközileg is híres alapelveit, mint a visszalépés tilalma, az országgyűlés ezzel töretlenül továbbvitte. A bíróságok és hatóságok tehát továbbra is támaszkodhatnak – és támaszkodniuk is kell – az Alkotmánybíróság teljes eddigi, idevágó joganyagára.
Az új alaptörvény azonban – örvendetes és korszerű módon – ennél jóval tovább megy, amikor kötelező eligazítást nyújt számos olyan kérdésben, amely eddig mérlegelés tárgya lehetett. Az új rendelkezésekből közvetlenül levezethető – s ezért le is vezetendő – a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésének tilalma, a felszíni és felszín alatti vizek kiemelt védelme mind minőségi, mind mennyiségi szempontból, a hazai vadon élő és tenyésztett állatok génállományának kiemelt védelme (ideértve élőhelyeik védelmét is). A szennyező hulladék behozatalának tilalma is azon rendelkezésekhez tartozik, amelyek Magyarország természetes létalapjainak védelmét, fenntartását és hosszú távú biztosítását foglalják immár alkotmányos szinten rendszerbe és keretbe.
Az alaptörvény előremutató azon rendelkezései révén is, amelyek az emberek számára biztosítják az egészséges életmód feltételeit és kereteit. Az élelmezés és az egészség, a mozgás és az egészség, valamint általában a környezet és az egészség összekapcsolása erősíti a rendszerszemléletet, és megkívánja a fenntarthatóság és ellenálló képesség szempontjainak kötelező beépítését minden ágazati politikába és jogszabályba.
Amikor az alaptörvényben mi mindannyian arra vállalkoztunk, hogy „felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”, akkor nem egyszeri feladatot, hanem folyamatos programot adtunk eljövendő kormányainknak, magunknak és egymásnak. Ezért terjeszti ki az alaptörvény – példamutató módon – a fenntarthatóság és a jövő nemzedékek védelme szempontjait Magyarország gazdálkodására is. Így már a jövő évi költségvetésben is – és azután évről évre – gondoskodni kell arról, hogy az állami intézményrendszer eszközei és keretei ezen a téren bővüljenek, javuljanak. Az új alaptörvényből következő kötelezettség ugyanis a hazai természetvédelmi, vízvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, építésügyi és közegészségügyi hatósági intézményrendszer megerősítése, a munkájukat támogató tudományos monitoring és alapkutatás biztosítása, továbbá a jog és a hatósági intézkedések következetes érvényesítése az ügyészség, bíróságok és a rendőrség részvételével.
Az alkotásból azonban nem lesz semmi, ha egyesek folyamatosan bontják, amit a közösség épít. A fenntarthatatlan életmódot, hozzáállást és gazdasági gyakorlatot támogató média- és reklámtevékenységet vissza kell szorítani, a környezetromboló gazdasági gyakorlatnak kedvező jogi keretek átalakítását sürgős feladatként, határozottan végre kell hajtani. Mindehhez elengedhetetlen a társadalom együttműködésének biztosítása az oktatás, a közszolgálati média és az állampolgári részvétel segítségével.
