A megnyitón Torják Attiláné gyógypedagógiai tanár ismertette a domború írás előéletét, és beszélt a Braille-írás és -olvasás tanításának módszertani kérdéseiről is. Fehér Anna, az intézmény igazgatója pedig a látássérültek számára készült bibliakiadásokról tartott előadást a szép számmal összegyűlt érdeklődők előtt. Az ünnepségen közreműködött Maczkó Mária énekművész, valamint a gyermekotthon énekkara. Hosszú és göröngyös út vezetett az egész világon elterjedt és ma is használt Braille-írás megszületéséig. Louis Braille első könyvét 1829-ben publikálta, de módszerét csak 1878-ban fogadta el a párizsi nemzetközi kongresszus. A vakok számára szerkesztett írásrendszer előnye, hogy könnyen kitapintható pontokból áll, a hat pontnak nagy a variációs lehetősége, ezért alkalmas számok, írásjelek, hangjegyek írására is. Egyetlen hátrányaként említik, hogy nem alkalmas vakok és látók közötti levelezésre.
Magyarországon a XIX. század végén kezdték használni ezt az írást. A XX. század elején elkészültek a német feltalálójukról, Pichtről elnevezett első pontírógépek, melyek meggyorsították a pontírásos könyvek készítését. Az első magyarországi Braille-nyomdagépet Frommer Lajos fegyvergyáros készítette, s az első nyomtatással készült Biblia – amelynek egy példánya látható a kiállításon – 1917-ben került ki a nyomdagép alól. Hogy a látássérültek között ez úton is terjedjen az Örömhír, igen sok energiát, időt, pénzt áldozott Matolcsi Miklósné, aki saját gépén 1925-ben kezdte nyomtatni a református Bibliát. Az akkori nyomtatási technológia azonban nem biztosította az igazi sokszorosítási lehetőséget azok számára, akik szerettek volna saját Szentírást is beszerezni. Szokássá vált, hogy Braille-táblával vagy később pontírógéppel leírták vagy lediktálták a Biblia egy-egy részletét, s ezzel ajándékozták meg egymást.
A II. világháború utáni időszak nem kímélte a látássérülteket sem. Lelki gondozásuk sínylette meg, hogy Hummel Kornél atya vértanúhalált halt, s a nővéreket is elkergették az intézetből. Bednarik Dénes atya végezte egy ideig ezt a szolgálatot, mely később hosszabb időszakra megszakadt. Az akkori politikai helyzetben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének vezetősége és felettes szerve nem járult hozzá a pontírásos Biblia kinyomtatásához. Az 1970-es évek végén Lékai László bíboros kezdeményezésének és a nyugati egyházi szervezetek anyagi segítségének köszönhetően a német nyelvterület paderborni katolikus nyomdájában készült el először Lukács evangéliuma, majd a Római levél, s utána sorban a Szentírás további könyvei. A református vallásúak számára Jakab Miklósné szerkesztésében az USA-ban nyomtatták ki a Braille-írásos magyar Bibliát.
Akik már nem tudták megtanulni a pontírást, 1981-ben Sinkovits Imre előadásában hozzájuthattak a hangos Bibliához. Ezt követte a gyengénlátók részére nyomtatott nagybetűs, református Biblia-kiadás, majd Bognár Lajos atya segítségével a Lukács-evangélium megjelenése. A technika fejlődésével, annak pozitív irányú felhasználásával sorra születnek az újabb kiadások kazettán, CD-n, MP3-on, de a nagyító programmal számítógépen is hozzáférhetnek a látássérültek a könyvek könyvéhez.
