Párás, kissé ködös, szomorkás, igazi késő őszi reggel volt, amikor november 9-én a Népligethez értem. A fák nagy része már kopaszon állt, sárgásra váltottak a tölgyek levelei, és bár szélcsend volt, egymás után hullottak a földre.
Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! – írta Babits Mihály, Ősz és tavasz között című versének refrénjében. Igen, valóban ez a sors vár mindannyiunkra, a sirám jogos, ám szerencsés esetben vannak leszármazottak, akik emlékeznek, és továbbörökítik a rájuk hagyott tárgyakat, szellemi értékeket. Az unokák gyakran igyekeznek jól sáfárkodni az egykor élt családtagok, rokonok és – ez esetben – a nagyapák emlékével. Csillag Péter Molnár-C. Pál unokája, Komáromy Péter Szőnyi Istváné, Kováts Kristóf pedig Aba-Novák Vilmosé; mindhárman kitűnő példák erre az értékmentésre, az egykor élt nagyszülők emlékezetének életben tartására.
A jézusi pedagógia
A római Lateráni Egyetemen november 28-án tudományos konferencia keretében emlékeztek meg arról, hogy VI. Pál pápa 1969. április 11-én létrehozta a Nemzetközi Teológiai Bizottságot. A Magyar Katolikus Egyházat Dolhai Lajos professzor, a bizottság jelenlegi magyar tagja képviselte az eseményen. A konferencia és az ünnepség résztvevőit Ferenc pápa november 29-én az Apostoli Palotában fogadta.
E heti lapszámunkban többek közt beszámolunk arról, hogy első alkalommal tüntettek ki külföldieket is a Szent Erzsébet Rózsája díjjal, valamint arról, hogy egyházmegyei családi lelkinapot rendeztek Lentiben, illetve interjút olvashatnak Tóth Tamással, az MKPK titkárával vatikáni megbízatásáról
Képekkel gazdagon illusztrált előadásban ismertette afrikai misszióját Hardi Richárd szemorvos, a kongói Mbuji-Mayi városában található Szent Rafael Szemklinika (COR) alapítója november 13-án este a budapesti Párbeszéd Házában. Beszélgetőpartnere Sajgó Szabolcs SJ, a józsefvárosi jezsuita intézmény igazgatója volt.
