Valósággá vált regény – Nagybecskerekre (Torontál vármegye központjába) Temesváron át vezet az út. Közelről tekintve a múltra minden kissé másféle arcát is mutatja. A főtér két oldalán szecessziós és eklektikus paloták sorakoznak. A Székely László tervezte épületegyüttes ritka befogadó hangulatát ellenőrzöm legutóbbi ittlétem óta.

Kálmán Peregrinnel, a nemzeti kegyhely igazgatójával beszélgettünk – A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely a szlovák határ közelében, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori, magyar ferencesek által vezetett kegyhelyhez, amelyek mindig népek találkozóhelyei voltak. Idén július 10-e volt a hagyományos cigánybúcsú napja. A zarándoklatot Székely János, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci püspök vezette. A rendezvényről Kálmán Peregrin ferences kegyhelyigazgatót kérdeztük.

A gyöngyösi ferencesek hálaadása – A boráról és a ferences hagyományairól egyaránt nevezetes mátraaljai város azon szerencsés településeink közé tartozik, melyek ferences kolostora 1990-ben visszakaphatta eredeti funkcióját. Húsz éve térhettek vissza a barátok Gyöngyösre, ahol még a török időkben is folyamatos volt a ferences jelenlét. A visszatérés kegyelméért július 31-én adnak hálát a barátok templomában. A hat órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Magyar Gergely tartományfőnök, a szentbeszédet Hován Ágoston mondja, aki a visszatérés után tizenkét évig Gyöngyösön szolgált. Szent Ferenc fiai a XIV. század elején telepedtek meg a városban. Mai templomuk legrégibb részei is e századból valók. A rendház a török uralom alatt is működött, mivel a ferenceseknek oltalomlevelekkel sikerült biztosítaniuk nem csupán fennmaradásukat, de viszonylag szabadabb tevékenységüket is. Nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelkigondozását is végezték. A török kiűzése után a XVIII. században a templomot és a kolostort átépítették, kibővítették. Az épület ekkor kapta mai formáját.

A magyar hívek a Vatikán válaszára várnak – Korábbi lapszámunkban (Új Ember, 2010. március 14.) írtunk a clevelandi magyar katolikusok kálváriájáról, egy hatszáz fős közösség templomának küszöbön álló bezárásáról. Noha a szóban forgó Szent Imre-templomot június 30-án a helyi egyházi hatóság könyörtelen menetrendje szerint be is zárták, a hívek továbbra is reménykednek; izgatottan várják, hogyan reagál a Vatikán a kérvényükre. Az utolsó napok gyászos és viharos eseményeinek rövid krónikája következik.