Új Ember

Sajtóközlemény

A háromhajós bátaszéki plébániatemplom 1899 és 1903 között Nagyboldogasszony tiszteletére épült neogótikus stílusban. Nyolcvanhárom méter magas tornyával hazánk egyik legmagasabb temploma.

A templomtorony harminc méter magas sisakjának statikai problémái már a kilencvenes években jelentkeztek, a 2012. november végén készült szakértői vélemény pedig életveszélyesnek nyilvánította az építményt. Udvardy György megyés püspök ezért a megfelelő helyreállításig nem engedélyezte a templom használatát. További vizsgálatok megállapították, hogy a toronysisak több mint százéves faszerkezete gombafertőzött, elkorhadt, és sajnos teljes egészében menthetetlen. A veszélyes toronysisakot 2013 tavaszán lebontották, a torony szerkezetét megerősítették, így a templom újra használhatóvá vált. A veszély elhárítása ötvenmillió forintos beruházást igényelt.

Boldog Meszlényi Zoltán tiszteletére

A Boldog Meszlényi Zoltánról elnevezett első hazai templom szentelési ünnepségére került sor október 31-én Budapest tizenegyedik kerületében. Meszlényi Zoltán püspököt öt évvel ezelőtt ezen a napon avatta boldoggá Esztergomban Erdő Péter bíboros. A vértanú püspök tiszteletére felszentelt templom jelzi, hogy a múltat nem lehet eltörölni: „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3).

Róma és Konstantinápoly egységéért

Ferenc pápa október 24-én fogadta egy amerikai görög ortodox alapítvány képviselőjét és kíséretét. Emlékeztette a küldöttség tagjait arra, hogy milyen mély kapcsolat fűzi egymáshoz a két püspöki székhelyet, Rómát és Konstantinápolyt. A pápa november 28. és 30. között tesz látogatást Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka székhelyén. Ezt megelőzően november 25-én Strasbourgban az Európai Parlament előtt mond beszédet. (KAP)

Nyolcvanéves a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom

Idén ünnepli felszentelésének nyolcvanadik évfordulóját a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplom. Hagyomány és modernitás ötvöződik formavilágában. Ahogy Ybl Ervin művészettörténész fogalmazott: „A pasaréti templom az egyik első lépés a modern építészeti formanyelv kialakulásának fölfelé vezető útján, melyen az architektúra az iparművészettel karöltve halad. Ezért örülünk oly őszintén a hit és a nemzet nevében e templom létrejöttének.”

Pasaréten 1925-ben telepedtek le a ferencesek, hogy gondoskodjanak azoknak a híveknek a lelki ellátásáról, akik a mai országúti ferences plébániatemplomtól távolabb eső Pasaréten laktak. Schrotty Pál budai ferences házfőnök Tamás Alajos tartományfőnök bátorításával indította meg a rend letelepedését. A Pasaréti út és a Szilfa utca sarkán lévő, ezernégyszáz öl nagyságú telken egy hétszobás villa állt, melynek három szobáját összenyitották. Ezekből alakították ki a kápolnát, melyet az itt élők „Waldkapellének”, „erdei kápolnának” neveztek el. A villa többi részéből a letelepedéshez szükséges helyiségeket rendezték be. Mivel a kicsi rendház és a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, új templom és kolostor építését határozták el.

Ferenc pápa beszéde a szinódus utolsó munkanapján

A szentatya a püspöki szinódus rendkívüli ülésének utolsó munkanapján, október 18-án beszédet intézett a szinódusi atyákhoz és a szinódus minden más részvevőjéhez. Ebből a beszédből idézünk.

Müller bíboros nem mondta

Federico Lombardi vatikáni szóvivő október 16-án visszautasított egy, a La Repubblica című olasz napilapban megjelent, Gerhard Müller bíborosnak tulajdonított kijelentést. A La Repubblica október 15-én Müller bíborost idézte a 13-án felolvasott úgynevezett vita utáni jelentéssel kapcsolatban. A lap azt állította, hogy a bíboros a „megszégyenítő és teljesen hibás” kifejezésekkel illette a dokumentumot. Az állítás az újság szerint a jelentésről folytatott tanácskozáson, a nyelvi kiscsoportok megbeszélésén hangzott el. Federico Lombardi a napilap által idézett szavakat – Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa nevében – hivatalosan utasította vissza. (VR)

Jogerős halálos ítélet Asia Bibire

Az észak-pakisztáni Lahore fellebbviteli bírósága október 16-án megerősítette az ötgyermekes keresztény édesanya, Asia Bibi (képünkön), „káromlás” miatti halálos ítéletét. A bíróság tagjai szélsőségesek voltak. XVI. Benedek és Ferenc pápa is tiltakozott az ítélet ellen. (KAP)