Azt tartja a fáma, hogy amikor az Úr a teremtés utolsó napján mintegy Madách szavait megelőlegezve, elégedetten kijelentette, hogy „készen van a nagy mű, igen, a gép forog, az alkotó pihen”, egy pici anyagot még talált a kisujján, amit úgy találomra odapöccintett a Földközi-tengerbe. Ebből lett Ciprus szigete, amely évezredeken át építette civilizációját. És közben számtalan külső befolyás érte.
Bolivar tartomány Kolumbia Karib- tenger-parti Santa Marta és Cartagena de Indias nevű városaitól dél felé nyúló földsávja. Ez a tartomány szemlélteti leginkább a kolumbiai élet realitását – a gazdag UNESCO világörökség, az olajbányák, infrastruktúra nélküli települések, kokaint kultiváló és kézzel aranyat kereső lakosság közötti ellentmondásokat. Cartagena az ország nagyságrendben ötödik, de legszebb és legrégibb városa.
Meglátod, mennyi szépséggel találkozol ebben a geográfiailag szélsőséges, ellentmondásokkal teli, megzabolázhatatlan, büszke, de szívvel teli országban: természeti csodákkal, barokk városokkal és csodás templomokkal a kolonizáció korából, üveg felhőkarcolókkal, virágkarneválokkal, kártyaszenvedéllyel és tánccal. Sokszínű kultúrával, barátságos, kreatív emberekkel – mondta a barát és vendéglátó, korunk legismertebb latin-amerikai művésze, Fernando Botero.
Meghódítani – Felfedezni – Átélni a címe egy több ezer évet életre keltő alsó-ausztriai kiállításnak, amely három helyszínen csábít időutazásra. Petronell szabadtéri múzeuma gyakorlatilag egy autentikusan újjáépített római városnegyed. Falait Ferenc József-kori ásatások alkalmával tárták fel.
Nem kisebb személyiség, mint Herbert von Karajan volt az, aki korunk egyik legkitűnőbb drámai mezzoszopránjának nevezte az 1944-ben, Lefkas szigetén született görög énekesnőt. Agni Baltsa, ahogy hazája nyelvén hívják, hatéves korában kapta első zongoraleckéjét, és az athéni konzervatórium ének szakán, majd Németországban végzett Callas-ösztöndíjjal. Pályája kezdetén tartott, amikor Karajan felfigyelt rá, Beethoven Missa solemnisének felvételére jelentkezett nála.
A bécsi OsterKlang zeneileg legfontosabb jubileumi eseménye Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma volt a Wiener Akademie előadásában, Martin Haselböck zeneszerző, orgonaművész és karmester zenei vezetésével és Annette Daschsal a címszerepben.
A zenekarra, vegyeskarra és hat szólóhangra komponált művet maga Liszt nevezte el oratóriumnak. Revitalizáló dallamvilágával – ahogy írta a magát a mű keletkezésekor már abbénak nevező, ferences harmadrendi Liszt 1862-ben – forradalmasította az egyházi zenét. A gregoriánból vett idézetek megzenésítésével nemcsak szellemiségének remekművét alkotta meg, hanem a XIX. század egyházi- és kultúrtörténetében is kimagaslót teremtett. Akkori élettársa, Caroline von Sayn-Wittgenstein történetéből Otto Roquette írta a librettót. Liszt Wartburg várának nyolcszázéves fennállása alkalmából II. Ludwig bajor királynak ajánlotta oratorikus legendáját. Az ősbemutató 1865-ben volt a Pesti Vigadóban, ezt követte a türingiai előadás.
Találkozás Brigitte Fassbaenderrel – Az 1970-es, 80-as évek egyik legkiválóbb mezzoszopránja, Brigitte Fassbaender sorra hódította a Metropolitant, a Covent Gardent, a Scalát, a San Franciscó-i operát, Bécset, Salzburgot… ARózsalovag, Trisztán és Izolda, Carmen, Werther, A denevér „elképzelhetetlen” lett volna nélküle; közben Liszt, Richard Strauss, Brahms, Milhaud, Mahler, Schubert dalestjeivel is járta a világot.
Beszélgetés az Oscar-díjas Stefan Ruzowitzkyval – Stefan Ruzowitzky Pénzhamisítók (Der Fälscher) című Oscar-díjjal kitüntetett filmjével nemcsak Hollywood elismerését és Ausztria csodálatát vívta ki, de megkapta annak a lehetőségét is, hogy döntsön, mivel kíván foglalkozni a továbbiakban. Mellé szegődtek az angyalok, jobbnál jobb felkérésekkel keresik meg őt. A sok ajánlat közül Ruzowitzky első operarendezésére bólintott.
