Megérdemli a csalán, hogy dicsérjük, hiszen általában szitok kíséri, ha gyomláláskor véletlenül hozzáérünk. Igen értékes főzelék- és gyógynövényről van szó, megérdemli a figyelmünket. Az ötvenes évek derekán voltam kisgyerek, és híján voltunk a friss zöldségféléknek – mint annyi más mindennek is.
Bár még csak február elejét írjuk, nagyon várjuk a téltemető megjelenését, amely a tavasz egyik első hírnöke. A boglárkafélék családjába tartozó téltemető (Eranthis hiemalis) szó szerint a hó alól bújik ki, és lehetetlen nem észrevenni világító sárga színét.
A téli időszak legkedvesebb virágajándéka a pillekosbor. Ám nemcsak vágott virágként becsüljük, hanem könnyű tartása miatt cserepes növényként is nevelhetjük.
Ismét a fenyőkről lesz szó, ezúttal szín- és formagazdagságukat vesszük szemügyre. Utazzunk együtt a fenyők birodalmába!
Aki helyesen nevelte tarkaverbénáját, annak még most is virít bent a lakásban. Gondozása könnyebb, mint hinnénk.
Fenyők – nem csak karácsonyra – Az ősz a telepítés időszaka, ám nincs könnyű helyzetben az, aki fenyőféléket szeretne ültetni. A bőség zavara nehezíti a jó választást.
Mostohán bánunk a csicsókával, amelyet a mediterrán konyha viszont nagy becsben tart. Mutatós, igénytelen és hasznos növény, érdemes hát nagyobb figyelmet szentelni neki. A csicsóka is – mint oly sok növény – az Újvilág ajándéka, Észak-Amerika keleti partvidékéről került Európába, és a középkor hajnalán az indiánok már étkezési célból termesztették. Míg az ugyancsak Amerikából származó burgonya meghódította az egész világot, addig a csicsókával meglehetősen mostohán bánt és bánik Európában a kertésztársadalom.
A népszerű kakukkmáknak ott a helye a kertben vagy az erkélyládában! A reggeli napsugarak hatására kiterülnek a selymes fényű, légies szirmok, majd délután becsukódnak.
