Erdő Péter bíboros beszéde a belgrádi találkozón

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös bizottsága február 17-étől 20-áig a szerb fővárosban tartotta éves találkozóját, amelynek központi témája a nemzeti önazonosság és az európai integráció volt. A találkozót február 18-án Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke nyitotta meg.

– A történelemnek olyan pillanatában élünk, amelyben valóban nagyon sürgető feladatot jelent a keresztény egyházak közötti tanácskozás, elmélkedés és ökumenikus ima – mondta Erdő Péter bíboros, majd a béke témájával foglalkozott. – A világ visszaélhet a béke fogalmával, mint ahogy ez a vasfüggöny országaiban történt, ahol az úgynevezett békemozgalmak a papság megosztására törekedtek, és a kommunista párt céljai szerint akarták manipulálni az egyházat. Ma is ébernek kell lennünk, hogy meg tudjuk különböztetni a szavakat a különböző érdekcsoportok, pártok vagy mozgalmak valódi céljaitól.

Püspökszentelés az Egri Főegyházmegyében

XVI. Benedek pápa 2010. december 27-én Palánki Ferencet az Egri főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki és számára a fidolomai címzetes püspöki címet adományozta. Az új püspököt idén február 26-án, szombaton a 10 óra 30 perckor kezdődő ünnepi szentmise keretében szenteli fel Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz apostoli nuncius és Ternyák Csaba, a főegyházmegye érseke az egri bazilikában. Az ünnepi szentmisén jelen lesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, világi elöljárók, az egyházmegye papsága és hívei. (MKPK Sajtószolgálat)

Az ország szeretetláng-imacsoportjai január 24-étől kilenceddel készültek Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) és a szeretetláng ünnepére. Az idén az ország nyolc legnépesebb Mária-kegyhelyén és Budapesten négy, a Szűzanya tiszteletére szentelt templomban adták át az atyák a híveknek a szeretetlángot ünnepélyes szentmise keretében. Az ünnepen, melynek Erdő Péter volt a fővédnöke, több mint négyezren vettek részt a tizenkét kegyhelyen.

Új hivataláról is beszélt Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros, prímás Rómában részt vett az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága és a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció múlt heti plenáris ülésén. A főpásztor tagja a római kúria több más hivatalának is. Az említetteken túl az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Törvényszövegek Pápai Tanácsa munkájában vesz részt. Január 29-én pedig a Szentszék Államközi Kapcsolatok Részlege bíborosi és püspöki tanácsába nevezte ki a pápa.

A Rómában zajló plenáris ülésekről a bíboros elmondta: az Apostoli Szignatúra plenáriája sajátos, kissé rendhagyó volt. Hiszen tudjuk – fogalmazott –, hogy a szignatúrán, amely a legfelsőbb bíróság, ha a tagok összejönnek, általában az oda fölterjesztett, föllebbviteli ügyekben hoznak ítéleteket. Ez alkalommal többnyire házassági ügyekkel kapcsolatos általános kérdésekről volt szó. A Nevelésügyi Kongregáció tanácskozásán beszéltek a katolikus egyetemekről és a teológiai képzésen belüli filozófiaoktatásról is, hiszen erről a közeljövőben egy új szentszéki dokumentum jelenik meg, amelyet már jóvá is hagytak. Fontos téma volt az internet használata a szemináriumokban. Az internet egyrészt az evangelizáció eszköze, másrészt viszont számos veszélyt is rejt magában, amelyek közül az a legnagyobb, hogy az ember internetfüggővé válik és elmagányosodik.

XVI. Benedek az egyiptomiakért

A szentatya az úrangyala imádság után, február 6-án elmondta: figyelemmel kíséri az Egyiptomban kialakult kényes helyzetet, és imádkozik, „hogy az országban, amely a szent család jelenlétének áldásában részesült, az emberek újra nyugalomban, békében, a közjó iránti elköteleződésben élhessenek együtt”. (MK)

A pápa Európa keresztény gyökereiről

Az európai közös ház építése csak úgy lehet sikeres, ha a földrész tudatosítja keresztény alapjait, és az evangéliumi értékek a jövőben is kovászként hatnak civilizációjára – mondta a szentatya Ausztria új szentszéki nagykövetének. A pápa négy évvel ezelőtti mariazelli zarándoklata során személyesen is meggyőződhetett arról, hogy Ausztriát mélyen áthatja a katolikus hit, kultúráját, történetét és nem utolsósorban mindennapi életét. (VR)