Ne féljetek!
Az Olvasó írja
A bátorítás minden embernek elkél. Szükségünk van rá életünk minden percében. Úgy kell, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Én most – civilként – a pap testvéreket szeretném bátorítani.
Nemrégiben szomorú esemény részese voltam. A bátyám temetésére mentünk egyik nagyvárosunk temetőjébe. A kápolnában volt felravatalozva, ahol a gyászmisét is tartották. A sógornőm családja soha nem volt vallásos, így bátyám inkább csak a szívében-lelkében őrizte a kisgyermekkori ministrálások élményét – a falusi plébánia a második otthona volt annak idején.