A korszak ipara
Az Olvasó írja
A Ganz-kolónia és a MÁVAG-kolónia közötti jelentős különbség azt bizonyítja, hogy a MÁVAG tulajdonosa, az állam akkoriban szociálisan lényegesen érzékenyebb volt, mint a magánkézben működött Ganz-gyár.
A Ganz-kolónia és a MÁVAG-kolónia közötti jelentős különbség azt bizonyítja, hogy a MÁVAG tulajdonosa, az állam akkoriban szociálisan lényegesen érzékenyebb volt, mint a magánkézben működött Ganz-gyár.
Lányommal az ószövetségi történeteket feldolgozó rajzfilmsorozatot néztük a televízióban. Éppen a József és a fáraó című epizód volt soron, amelyben Jákob fiai gabonáért érkeznek Egyiptomba, nem sejtve, hogy testvérükkel találják szemben magukat.
Egy nap négyéves Sarolta lányomat szerettem volna meggyőzni, hogy ne menjen le az emeletről, nehogy felébressze a kishúgát. Mondom neki: „Ne menj le, Sacika, egyedül félek idefenn!” Mire ő: „Ne félj anya, nem vagy egyedül. Veled van a Jóisten!”
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben megválasztja az év madarát, amely így reflektorfénybe kerül. Az egyesület tagjai és helyi csoportjai igyekeznek minél többet tenni a választott faj gyakorlati védelme érdekében. 2012 madara, az egerészölyv szerencsére még gyakori hazánkban, becslések szerint mintegy tizenötezer pár költ az országban.
Októberben megvédte világbajnoki címét lólengésben, így amellett, hogy ezzel megszerezte a londoni kvótát, az olimpiai aranyra is nagy eséllyel pályázik. Berki Krisztián erős akaratról tett tanúbizonyságot azok után, hogy Pekingbe vb-ezüsttel sem juthatott ki.
Régi kedves barátnőm, Szabó Reni gyönyörűen énekel. Gimnazista korunkban egy kiránduláson az Aggteleki-cseppkőbarlang kiváló akusztikájú hangversenytermében a tőle tanult, Erdő, erdő, kerek erdő, de szép madár lakja kettő… kezdetű népdalt együtt zengte a II. B osztály; azóta is gyakorta dúdolom. Egyszer szerettük volna meghallgatni Szaszát a Mohácson rendezett énekversenyen, de lekéstük a fellépését, ugyanis belecsöppentünk a busójárás lenyűgöző és izgalmas kavalkádjába…
Egyetlen magyar háziasszony konyhájából sem hiányozhat az a bizonyos por, amely a legtöbb sütemény alapanyagához elengedhetetlen, és amelyet egy német gyógyszerésznek, a róla elnevezett élelmiszer-ipari óriáscég alapítójának, az 1862. január 6-án született August Oetkernek köszönhetünk.
A népszerű amerikai írónő, Francine Rivers magyarul nemrég megjelent két ószövetségi regénye szorosan összetartozik. Ha az eseményeket időrendben szeretnénk követni, A harcost érdemes előbb elolvasni, Káléb története ugyanis régebbre nyúlik vissza.