Egyháztörténeti kutatás Szegeden
Új mesterképzési szak – A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola május 27-én rendezte meg az I. keresztény egyház- és művelődéstörténeti szimpóziumot Az egyháztörténet módszertana, története és perspektívái címmel.
Új mesterképzési szak – A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola május 27-én rendezte meg az I. keresztény egyház- és művelődéstörténeti szimpóziumot Az egyháztörténet módszertana, története és perspektívái címmel.
Az élet menete Munkácson – A munkácsi egyházmegyében mintegy két éve működik az életvédő mozgalom, amely Majnek Antal megyés püspök kezdeményezésére jött létre. Első nagyszabású ökumenikus akciójuk június 1-jén volt, amikor megtartották az Élet Menetét, hogy az élet védelmére buzdítsanak, és felhívják a figyelmet az abortusz tragédiájára. A megmozdulásban több keresztény felekezet püspöke, valamint papjai és hívei is részt vettek.(M. E.)
Szerzetesek emlékeznek elhurcolásukra – 1950 nyarán magyar szerzetesek ezreinek élete vált egyik napról a másikra kilátástalanná. A kommunista párt szétzavarta közösségeiket, jól tudva, hogy ezzel az egész egyház működését rendíti meg, hiszen a szerzetesrendek mindig is a keresztény szellem és életgyakorlat messzire sugárzó, kultúrateremtő és –fenntartó hajlékai, műhelyei voltak, oktatónevelő vagy szociális intézményeikben a hit hétköznapi megélésében segítették, erre készítették fel a rájuk bízottakat.
Gyurka bácsi magyar-német szakos tanárként végzett, és 1943-ban szentelték pappá. Ezután piarista gimnáziumokban tanított (Sátoraljaújhely, Tata, Debrecen), majd 1945-ben Debrecenben fogott hozzá a Bokor nevű közösség szervezéséhez.
Új kassai püspök ‒ XVI. Benedek pápa június 4-én elfogadta a hetvenötödik életévét betöltött Alojz Tkác kassai érsek lemondását, amelyet az egyházi törvénykönyv 401. kánonjának első paragrafusa előírása szerint nyújtott be. Utódául Bernard Bober vissalsai címzetes püspököt, eddigi kassai segédpüspököt nevezte ki.
Bartholomaiosz pátriárka Moszkvai látogatása ‒ A konstantinápolyi pátriárka május 22-től 31-ig, Kirill moszkvai pátriárka meghívására részt vett az orosz ortodox egyház egyik központjában, a Szent Szergij-kolostorban rendezett találkozón, valamint az ottani szertartáson.
Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő (Június 15) – IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Kinga, Szent Margit és Boldog Konstancia testvére. A szülői házban mindössze öt évet tölthetett, amely időszakba beleesett a tatárjárás is. Szülei ezután Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. 1256-ban házasságot kötött Jámbor Boleszláv fejedelemmel. Huszonhárom évet élt példás házasságban, három gyermek édesanyja volt. Az ő nevelésükön túl segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet példája szerint.
Prágai Szent Ágnes szűz ( Június 8.) – 1205-ben született Prágában. Édesanyja III. Béla királyunk leánya. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, és minden vágya a szerzetesség volt. Kapcsolatot tartott Szent Klárával, fennmaradt négy olyan levele, amelyben a kolostor alapításáról van szó. Szent Klára öt nővért küldött Prágába, és Ágnes átvette a kolostor vezetését. Rövidesen kórházak, menhelyek épültek a szegények és szerencsétlenek megsegítésére. 1282-ben halt meg. II. János Pál pápa 1989. november 12-én avatta szentté.