Új Ember

Püspökök a hadsereg magatartásáról

Makarios Tewfik kopt katolikus püspök szerint az egyiptomi hadsereg túl későn avatkozott be legutóbb a kairói keresztényellenes erőszak megszüntetése érdekében. Először csak szemlélték az eseményeket. A „Mintha nem volna kormányunk” – nyilatkozta. Az erőszakos események mögött iszlamisták és a Mubarak-rendszer biztonsági emberei állnak. A főpásztor aggódva nyilatkozott az egyiptomi keresztények jövőjéről. Catherine Ashton, az EU külügyi biztosa azt követelte az egyiptomi hatóságoktól, hogy állítsák bíróság elé az erőszakos cselekedetek kirobbantóit. (KAP)

Csökkent Olaszországban az abortuszok száma

A La Repubblicamájus 12-i számának hivatalos adatai szerint 2009-ben száztizenhétezer művi vetélést hajtottak végre Itáliában, tízezerrel kevesebbet, mint két évvel korábban. 1981 óta pedig felére csökkent az abortuszok száma. (KNA)

Nyár végi kurzusok kántoroknak

A Magyar Egyházzenei Társaság, az Evangélikus Kántorképző Intézet és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke augusztus 21. és 24. között a Zeneakadémia oktatóinak irányításával ökumenikus orgonakurzusokat tart kántorok és orgonisták számára a fóti Evangélikus Kántorképző Intézetben (Berda József utca 3.).

Szent László ünnepe minden évben sok zarándokot vonz Győrbe, de idén kiemelkedő eseményre kerül sor június 27-én, amikor a Szent Jobb a Szent László-herma őrzési helyére érkezik, és így két nemzeti ereklyénket 1988 után először újra egy helyen kereshetik fel a hívek.

Orbán Viktor és Schönborn bíboros a Mindszenty-emléktábla avatásán

A magyar miniszterelnök bécsi hivatalos látogatásának első útja június 12-én a Pázmáneumba vezetett, ahol a Mindszenty-emléktábla megkoszorúzása után beszélgetést folytatott Christoph Schönborn bíboros érsekkel. Orbán Viktor hangsúlyozta az osztrák egyház Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatait és a kommunizmus évei során nyújtott segítségét.

Mindszenty bíboros embersége és hite

„Mindszenty még plébánosként többször kiállt a cigány származású gyerekek mellett, ha a többiek csúfolták, bántották őket. A háború után úgy fejezte ki a szegények iránti szolidaritását, hogy a bérmálások előtt jelezte: a plébánia vendégeként nem kíván többet vagy jobbat enni, mint a nép. Többször előfordult, hogy a leves elfogyasztása után felállt az asztaltól, otthagyva a díszebédet, a plébánost, a vendégeket… Az elesettekkel, bántalmazottakkal kapcsolatos elkötelezettségének jele volt például az is, amikor 1944-ben egy rabbiba karolva sétált az utcán.”