A magyar szaléziak rendi gyűlése február 21. és 25. között zajlott Péliföldszentkereszten. A káptalanon beszámolók hangzottak el az országban folytatott tevékenységekről, így a szerzetesek reális képet alakíthatnak ki a tartomány életéről, előrevetítve a jövőbeni terveket. A káptalan regulátora, Andrásfalvy János szalézi tartományi vikárius elmondta, hogy a magyar szalézi tartomány most lezárult káptalanja a 2008-ban Rómában megtartott 26. Egyetemes Káptalan legfontosabb témáit vette alapul. Megtárgyalták például a rendfőnök ajánlását, amely szerint a szalézi élet egyik legfontosabb eleme a rend alapítója karizmájának felelevenítése, azaz „újraindulni Don Boscótól”. Emellett terítékre került az evangéliumi szegénység gyakorlata a mai világban, és kitértek a hivatások problémájára is. Az országos szintű rendi képviselet tájékozódhatott az intézményekben tapasztalható állapotokról, a szalézi munkatársak helyzetéről, és átfogó képet kapott a tartományban folyó tömegkommunikációs tevékenységről is. Kedves meglepetés volt, hogy az első estén a káptalan résztvevőit meglátogatta Kiss-Rigó László püspök, aki beszédében az első sivatagi atyák tanítását idézte, figyelmeztetve a szerzeteseket arra is, hogy cselekedeteik mozgatója mindig a személyes döntés legyen Krisztus mellett. A tanácskozáson két igen jelentős jubileum megünneplésére is kitértek: 2015-ben a szalézi rend az alapító, Bosco Szent János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából ünnepi esztendőt hirdet, de időközben itthon a rend magyarországi letelepedésének századik évfordulójára is emlékeznek majd, ugyanis 2013-ban lesz egy évszázada annak, hogy Péliföldszentkeresztre megérkeztek az első szalézi szerzetesek. Fontos szerepet kapott a káptalanon a testvéri együttlét és az imádság is. Méltó záróeseménye volt a rendi gyűlésnek a korábbi tartományfőnök, Havasi József és Halász István közös aranymiséje. Van Hecke Albert tartományfőnök eredményesnek ítélte a négynapos intenzív munkát. Záróbeszédében buzdította rendtársait a határozatok megtartására és az irányelvek életre váltására a hétköznapokban.
