Tavasszal néhány alkalommal mindig ellátogatok ide, hiszen a sziget, különösen így május elején, egyszerűen gyönyörű. Teljes virágzásban állnak a hatalmas gesztenyefák, sárgán virít a bogláros szellőrózsa, a tisztások fehérlenek a rengeteg százszorszéptől, virágzik a bodza, és mindehhez jön az ültetett virágok tarka kavalkádja.
Boldog Apor Vilmos liturgikus ünnepén, május 23-án a Győri egyházmegyében meghirdetett Apor Vilmos-imaév keretében papi lelkigyakorlattal, püspöki szentmisével és kiállításmegnyitóval emlékeztek Győr vértanú püspökére.
Mindszenty József hercegprímás szülőfaluja Vas megye déli részén, Kemeneshát szelíden dombos vidékén húzódik meg. A fiatal pap száz évvel ezelőtt itt mutatta be újmiséjét, ötven esztendeje aranymiséjét az amerikai követség önkéntes fogságában, s negyven éve hunyt el kényszerű emigrációban. A falusi templomot, ahol megkeresztelték, az évfordulók alkalmára kívül-belül felújították, s július 4-ére a püspöki kar országos zarándoklatot hirdetett Csehimindszentbe. Május 29-én szentelte újjá a templomot Veres András szombathelyi megyés püspök. A bíboros szülőházát két évvel ezelőtt visszaállították egykori stílusába, s emlékmúzeumot rendeztek be, ahol a Terror Háza Múzeum történeti kiállítása látható. Azt tervezik, a melléképületet is felújítják, közösségi térként szolgál majd, a hatalmas kertben pedig cserkészparkot, ifjúsági táborhelyet alakítanak ki.
Çiğdem Aslan az életről, a szerelemről és a szenvedélyről – „Mikor a népdal elgyengül, a város nem elégszik meg a szerenádzenével, eljön a rembetiko órája, hogy kitöltse az űrt. Kezdetben gyanakvás övezi, hiszen »bűnös« múltja miatt lenézett. Rossz hírű, kétes értékű zenéje, verse az »alja népé« a törvényteleneké” – írja a rembetiko zenei műfajáról egyik kutatója, Drakonakis. De mit jelent a rembetiko, és egy koncert erejéig miképp érkezett Budapestre?
Beszélgetés Sulyok Blanka magyartanárral – Évekkel ezelőtt kiskamasz rokonom kidobta az Egri csillagokat az ablakon. Látványos mutatvány volt, hiszen a család a sokadik emeleten lakott. Csak úgy repült „A Nagy Könyv”, szelte a levegőt a lakótelep fölött. Kapaszkodtak is rendesen a janicsárok, le ne essenek. Gergő olvasónaplója nem készült el, ő egyest kapott, s mondanom sem kell, a könyvekkel még csak bimbózni sem kezdő kapcsolata itt meg is szakadt. Miképp lehet ma magyart, s egyáltalán bármilyen más tantárgyat élvezetesen tanítani? Fel tudják-e venni a versenyt a könyvek a mindent átható high-tech világgal? Pedagógusnap alkalmából Sulyok Blankával, az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola magyartanárával beszélgettem. S hogy miért éppen vele? A fiatal és lelkes pedagógus nem szokványos, de hatékony módszereket eszelt ki. Az eredmény pedig – nem túlzás – szívmelengető.
Szentlélek-fesztivál és alapkőletétel Veresegyházon – A Szentlélek sokszor igen sajátos módon nyúl bele az életünkbe. Ennek a közelmúltban megtapasztalói lehettek a veresegyházi katolikus hívek is. A gyorsan fejlődő Pest megyei város egyházközsége már évek óta tisztában volt azzal, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő templom, melynek kétszázharminc éves fennállását 2008-ban ünnepelte a közösség, már nem elegendő a helyi katolikusok ellátására.
Beszélgetés Káel Csaba rendezővel – Hosszú, huzavonákkal teli előkészületet követően, 1875. március 10-én Bécsben mutatták be. A Sába királynője az operairodalom azon népszerű darabja lett, amelyet a világ szinte valamennyi jelentős dalszínháza műsorára tűzött karmestergéniuszok vezényletével, a legkiválóbb énekes sztárok közreműködésével. A keszthelyi születésű, zsidó származású, német anyanyelvű Goldmark Károly (1830–1915) grandiózus alkotása a XX. század harmincas éveitől lassan feledésbe merült. A második világháború után talán ha tízévenként tűnt fel itt-ott nagyobb városokban, afféle kuriózumként, legtöbbször rövidítve, koncertformában előadva. Budapesten még felújították, és 1976-ig műsoron tartották. Fischer Ádám vezényletével, 1980-ban a Hungaroton adta ki első teljes (világpremier) lemezfelvételét… – aztán beállt a csaknem teljes csend. 2000-ben egyszer azért megszólalt a zenedráma a Dohány utcai zsinagógában. Goldmark és a fő mű idei „hármas” jubileuma, a Sába királynője nyári margitszigeti, majd őszi Erkel színházi előadása remélhetően visszahozza a köztudatba az egykor legnépszerűbb „magyar” operát. A rendezővel, Káel Csabával beszélgettünk a „Sába-reneszánsz” esélyeiről…
Faust az Operaházban – Főpróbáról nem szokás jegyzetet írni. Nem ildomos, szabályellenes és inkorrekt, hiszen az csak egy majdnem kész előadás. A közreműködők a premierre tartogatják az energiájukat; az izgalom ilyenkor teljes, az erőbedobás viszont józanmód visszafogott. Gounod Faustjával viszont most nem ez volt a helyzet az Operaházban. A „próba” után azon gondolkodtam, hogy az elmúlt harminc évben hallottam-e valaha élőben ennyire hatásosan e népszerű, „könnyű” francia operát.