Fotó: Zadubenszki Norbert
A XIII. századi település, Nyírkarász határában egy földvár található, beljebb haladva, a Fő út mentén pedig a késő barokk stílusban épült görögkatolikus templom látható, amelynek építése több mint kétszáz éve kezdődött, javítása pedig immár évtizedek óta tart. A leomlott párkányzat, a megdőlt toronysisak, a fölfelé vezető repedések mind-mind arra hívják fel a figyelmet, hogy teljes körű felújításra van szükség.
Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója jól ismeri az épület állapotát. Az egyházmegye, az éves támogatást megelőlegezve, segítő kezet nyújtott az életveszélyesnek nyilvánított tető cseréjéhez. A templomból kilencven napra száműzött karászi közösség tagjai Pásztor István atya vezetésével úgy érezték magukat, mint az egyiptomi fogságban a zsidók, akik visszavágytak az ígéret földjére.
Az aposoli kormányzó a tető megáldásakor mondott prédikációjában az áldozatvállalásról beszélt. Az áldozat a nyírkarásziak részéről az a fizikai és anyagi lemondás volt, amelyet a gadarénusok nem tudtak meghozni Jézus Krisztusért. Könnyű annak egy tizedet adományozni a sajátjából, akinek bőséges volt a termése. De az Úr előtt kedvesebb annak a szegény özvegyasszonynak az áldozata, aki az utolsó krajcárját rakta a perselybe. A templom megújulásáért szorgalmasan adakoztak a karászi hívek, s a támogatás mellé fizikai, lelki áldozatukat ajánlották fel.
A házigazda Pásztor István nemcsak a templomra, hanem az újjáéledő közösségre is kérte az áldást, hiszen sok munkát kell még elvégezniük, mire a templom teljes pompájában tündökölhet majd a bicentenáriumi évre. A szent liturgián a karászi esperesi kerület egykori és jelenlegi esperesei: Szabados János petneházi parókus, Seres Péter leveleki parókus, valamint Katona István karászi római katolikus plébános koncelebrált. Meghívott vendégként jelen volt Szalmási József polgármester és Szatmári István műszaki ellenőr, aki Rezsőfi Ágnes tervezővel együtt dolgozott a templom felújításán.
Egy legenda szerint az 1860-as években Nyírkarászon volt parókus az a Roskovics Ignác is, aki a görögkatolikus liturgia szövegét először fordította magyarra, bár ennek bizonyításához még további levéltári kutatásokra van szükség.
Forrás: Polyákné Tóth Nóra/ Nyíregyházi Egyházmegye
