A tüzet csak tűzzel lehet átadni
Fotó: Merényi Zita

 

A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában megjelent Az élő Isten prófétái című könyvet Székely János szombathelyi megyéspüspök ismertette december 6-án Budapesten, a D18 kávézó és könyvesbolt közösségi termében.
A résztvevőket Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője köszöntötte. 2015 februárjában a Római Kúria tagjainak egy talán kevésbé ismert kármelita atya, Bruno Secondin tartott lelkigyakorlatot, méghozzá egy ószövetségi próféta, Illés élete alapján. A Gregoriana Pápai Egyetem emeritus professzora – a most megjelent kötet szerzője – a sarus kármeliták rendjébe tartozik, amely II. József koráig Magyarországon is jelen volt. Bruno atya immár több mint húsz éve tart lelkigyakorlatokat a lectio divina módszere alapján. Az élő Isten prófétái című könyve egyszerre kommentár, lelki olvasmány és Illés próféta „regényes” életrajza.
Székely János szombathelyi megyéspüspök szerint Bruno Secondin atya kötete valamiképp bepillantást enged a kúria életébe. Rámutat arra, hogy a pápa és a vatikáni hivatalokban dolgozók elsősorban imádságos életet élő, az Úristen által elhívott papok. A könyvben Ferenc pápa köszönetet mond Bruno atya szolgálatáért, és azért, hogy Illés segítségével megmutatta számukra az emberi egzisztencia mélypontjait és csúcspontjait – hiszen Illés megjárta a depresszió poklát és az Istennel való találkozás örömét is –, s eljuttatta őket a hit forrásaihoz is – ahogyan Illés elment a Hóreb hegyére. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke előszavában azt emeli ki, hogy Illés egy „cseppfolyós” társadalomban szigorú prófétaként figyelmeztette az embereket, erre pedig a mi korunkban is szükség van.
A lectio divina azt jelenti, hogy a szentírási szöveget imádságos módon elmélkedik át. Először meghallgatják Isten Igéjét, majd magyarázzák, megvilágítják annak üzenetét, ezt követően pedig provokatív kérdésekkel a személyes életre vonatkoztatják. Mindezt csenddel kísérve és énekkel zárva. A lectio divina mögött az a meggyőződés húzódik meg, hogy Isten Igéje táplálék, melyben tűz van, amely lángra lobbant és megsebez, utat mutat és erőt ad. A könyvből megtanulhatjuk a lectio divina alkalmazását is.
A Római Kúria tagjainak tartott lelkigyakorlat étkezései kapcsán Szent Ambrus Nábót szőlőjéről szóló kommentárját olvasták fel. A szent szerző ebben arról ír, hogy a pénz iránti sóvárgás milyen módon torzítja el a lelket. A bűn kiforgatja az embert és a világot, ez jelenik meg az Illés-történetben, és ezt tapasztaljuk ma is. Afrika nyomora, a diktatúrák elnyomása, a gyarmatosítás szörnyű következményei nem természeti csapásként omlottak ránk, ezek az emberi bűn következményei.
A könyv elmélkedései nem Illés történetével kezdődnek, hanem a betszaidai vak meggyógyításával. Ahogyan Jézus félrehívja őt, és megérinti, úgy vezeti ki az embert a komfortzónájából a lelkigyakorlat azért, hogy ismét lásson. A következő rész már Illés történetével foglalkozik. Ennek lényege, hogy a próféta bátran áll a Baál istent követő Ácháb király elé, kijelentve neki, hogy mostantól nem fog eső esni, csak az ő szavára.
Illés elment Száreptába, a bálványimádó föníciaiak területére, ahol egy özvegyasszony tartotta el őt. Ez abban a korban nagy szégyen volt. Secondin atya szerint ez arra mutat rá, hogy Isten ismeretlen utakra vezet bennünket. Ferenc pápa is azt üzeni, hogy az Egyház ne egy kényelmes intézmény legyen. Az igazi pásztor otthagyja a kilencvenkilencet, és megkeresi az egy elveszett bárányt – bár manapság inkább az egyet hátrahagyva kellene megkeresnünk az elveszett kilencvenkilencet. „Ne az akváriumban – a templomokban – halásszunk, hanem menjünk ki az óceánra.”
A következő tanítás kulcsmondata: „Meddig akartok még kétfelé sántikálni?” Az Illés korabeli emberek egyszerre szerettek volna hódolni Baálnak és a szigorúbb életmódot követelő Jahvénak is. Ma is így élünk, kis kompromisszumokat kötve a bűnnel. A szöveg arra is figyelmeztet, hogy az Egyháznak prófétai küldetése van. A bálványok ledöntéséről szóló történetben Illés megöleti a Baál-prófétákat. Secondin atya arra hívja fel a figyelmet, hogy a Biblia egyszerre emberi és isteni mű, a benne található erőszakos történeteket kritikával és önkritikával kell olvasni. Nekünk a Szentírást Krisztus fényében kell értelmeznünk. Illés a bálványok elleni küzdelemben aktív, nekünk is így kell „berobbannunk” kompromisszumokkal teli világunkba.
A következő elmélkedés címe: A meneküléstől a zarándoklatig. Illés súlyos depresszióba esik. Menekülőre fogja, megy negyven napon át, míg végül eljut a Hórebre. A mi életünk is ilyen: a bűn megsebzi az embert, eljuttatja a halálig, de lehetőségünk van az átalakulásra, melynek végén Istennel találkozunk.
Isten más, mint akinek elképzeltük. Ezt tanítja az a történet, amelyben Illés hatalmas tűz és földrengés kíséretében várja őt. Gyakran ugyan­is a belső állapotunkat vetítjük ki Istenre. Ám ő más, olyan, mint az „enyhe szellő susogása” (1Kir 19,12). Erre mutat rá a karácsony is: A végtelenül egyszerű Isten nem hős harcosként, hanem védtelen gyermekként jön el közénk.
A következő történetben az özvegyasszony Istent és Illést vádolja fia halála miatt. Illés nem menekül el, hanem feltámasztja a fiút. Secondin atya szerint a papok sokszor távolságtartással fordulnak a szenvedő ember felé. Ezzel szemben az a feladat, hogy eggyé váljunk vele, hogy megérintsük őt. Az elmélkedés egyik mondata így szól: „Hányan hordanak magukban egy halott gyermeket?” Milyen sok ember kiált a gyógyulásért, mert álmai meghaltak!
A Nábót szőlőjéről szóló történet arra figyelmeztet, hogy az Egyháznak nem a hatalmasok mellé kell állnia, hanem az egyszerű embert kell védenie. Az utolsó történetben Illés ráteríti köntösét Elizeusra, aki mellett ott állnak a tanítványok. Az Egyház prófétai közösség, „próféta­fiakból” áll. A prófétának át kell vennie azt a tüzet, amelyet elődje hordozott. De ezt a tüzet csak tűzzel lehet átadni. Secondin atya nagy álma, hogy a Római Kúria prófétai legyen: „A hagyomány nem a hamu imádása, hanem a tűz továbbadása.” (Gustav Mahler)
Bruno Secondin Az élő Isten prófétái című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9-től 17 óráig; szerdán 10-től 18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.