A bazilikát megtöltő papok jelenlétében az esti imádság előtt fél órával vitték a templomba ünnepélyes körmenetben Vianney Szent János egyik ereklyéjét, melyet Guy Bagnard, a belley-arsi egyházmegye püspöke hozott az arsi plébános templomából.
A Szent Péter-bazilikába lépő Benedek pápa először a szent plébános relikviája előtt imádkozott, majd a vesperás zsoltárai és a Szent Pál-i olvasmány után mondta el homíliáját, melyben a Keresztre feszített átszúrt szívéről elmélkedett. Jézus Szívében fejeződik ki a kereszténység lényegi magja: Krisztusban tárult fel és adatott nekünk az evangélium forradalmi újdonsága, vagyis a szeretet, mely megvált bennünket, és éltet – immár Isten örökkévalóságában. Idézte az arsi plébános egyik megállapítását: „A papság Jézus Szívének a szeretete.” Hogyan is feledhetnénk, hogy bennünket, papokat egy alázatos és tekintéllyel bíró szolgálatra szenteltek fel. A mi szolgálatunk nélkülözhetetlen az egyház és a világ számára is.
„Engedjétek, hogy Krisztus egészen megszerezzen magának benneteket!” – ajánlotta a Szentatya a papoknak az arsi plébános életpéldáját. Azért, hogy az evangélium igazi szolgái lehessünk, minden bizonnyal hasznos a gondos lelkipásztori képzés, de még ennél is fontosabb a „szív tudománya”. A pápa szomorúsággal emlékezett azokra a papi vétkekre, amelyek olyan nagy fájdalmat okoznak az egyháznak. A „bárányok tolvajaivá” válnak az ilyenek. „Térjünk meg hozzá, végtelen isteni irgalmához!”. Végül a pápa – Vianney Szent Jánosra utalva – megállapította: „Az egyháznak ma is olyan szent papokra van szüksége, akik segítik a híveket, hogy megtapasztalhassák az Úr irgalmas szeretetét.
